Fő navigációs oldal közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)
Az oldal tartalmának elérése (kattintson a „Belépés” ikonra) (Nyomja le az Enter billentyűt)
NOT FOUND ! (Nyomja le az Enter billentyűt)

Az EP plenáris ülése: 2010. szeptember 6–9., Strasbourg

A hamisítás elleni megállapodás: aggályaikat hangoztatják a képviselők

 
 
Hamisított FIFA-feliratú pólók Shanghaiban ©BELGA_AFP_PHILIPPE LOPEZ   Hamisított FIFA-feliratú pólók Shanghaiban ©BELGA_AFP_PHILIPPE LOPEZ

Szerdán a képviselők a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról vitáztak Karel De Gucht uniós biztossal. Kevesebb, mint egy hónappal a tárgyalások lehetséges lezárása előtt azonban számos kérdés még tisztázatlan, és a biztos felvetette az EU lehetséges visszakozását a megállapodás aláírásától. A képviselők mellett az EP Facebook oldalának olvasói is megfogalmazták a megállapodással kapcsolatos kifogásaikat.


Az ACTA szerződés célja, hogy „kezelje a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok olyan nagyvolumenű megsértéseit, amelyeknek jelentős gazdasági hatásuk van” – fogalmazott a szerdai plenáris ülésen Karel De Gucht kereskedelemért felelős uniós biztos. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról még három évvel ezelőtt kezdett el tárgyalni az EU, az USA és kilenc további ország (Ausztrália, Kanada, Japán, Korea, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc).


Betekintést követel a tárgyalásokba az EP


A tárgyalások során a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok, a szellemi tulajdonjogok, valamint a tárgyalások átláthatósága kapcsán számos aggályt fogalmaztak meg uniós és amerikai civil szervezetek, illetve az EP‑képviselők.


A március 10‑én elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők elítélték a Parlamenttel való konzultáció hiányát. Akkor azt is kilátásba helyzeték, hogy az Európai Bírósághoz fordul a Parlament, amennyiben nem tájékoztatják haladéktalanul és teljes körűen a tárgyalások minden szakaszáról. A képviselői aggályokra válaszul az Európai Bizottság áprilisban közzétette a tárgyalások dokumentációját.


Visszavonulót fújhat az EU?


A szerdai plenárison Karel De Gucht uniós biztos a tárgyalások utolsó szakaszáról tájékoztatva a képviselőket elmondta: „ha a folyamat végén az EU egy sok konkrét hozzáadott érték nélküli szerződéssel néz szembe, akkor újra kell gondolnunk részvételünket”.


A továbbra is megoldásra váró problémák közül leginkább a tárgyalások titkossága és a szövegek megfogalmazásának általánossága zavarja a képviselőket, köztük Kader Arif francia, szocialista, valamint Jan Philipp Albrecht német, zöldpárti képviselőket.


A képviselői aggályokra reagálva Karel De Gucht biztosította az EP-t, hogy még a megállapodás esetleges aláírása előtt betekintést kaphat annak végleges szövegébe.


De Gucht számára az egyik fő probléma a földrajzi jelölések elismerése – egyes országok azonban elegendőnek látják csupán a szerzői jogok és a védjegyek biztosítását. Daniel Caspary (néppárti, német) szerint „Ugyanúgy kell védeni a pezsgőt, mint a Coca-Colát”.


Annak ellenére, hogy az uniós biztos megnyugtatta a képviselőket arról, hogy „nem az utasok laptopja tartalmának ellenőrzéséről van szó, és a megállapodás nem fog az állampolgári jogok korlátozásához vezetni”, többen felvetették a magánélethez fűződő jogok megsértésének kérdését a szövegben megfogalmazott tulajdonjogi sértésekkel kapcsolatban.


A következő lépések


A végleges megállapodást szeptember végén írhatják alá Tokióban. Egyes képviselők azonban továbbra sincsenek meggyőződve az uniós részvétel szükségességéről. Niccolò Rinaldi (liberális, olasz) például azt kifogásolta, hogy: „a hamisított áruk 64 százaléka Kínából származik, amely nem fog részt venni az ACTA‑szerződésben”.

 
 
 
Facebook-hozzászólások
 

„Semmilyen szerződést sem kell zárt ajtók mögött megtárgyalni azoknak az embereknek, akikre szavaztam” (Nick Kossifidis)

 
 

„Az ACTA nem a hamisításról, hanem a tulajdonjog kiterjesztéséről és olyan elavult üzleti modellek védelméről szól, amelyek nem tudtak alkalmazkodni az internethez” (Nevilla Bezzina)

 
 

„Nem hiszem, hogy a kalózkodás elleni védelem létfontosságú az ipar és a fogyasztók számára. Ez az amit a tulajdonjogok birtoklói el karnak hitetni velünk” (Florian Leppla)