Az EP plenáris ülése: 2010. szeptember 6–9., Strasbourg

Jóllehet az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek, a gazdálkodók mégsem képesek a munkájukból tisztességes jövedelemre szert tenni. De ki fölözi le a hasznot? A francia, zöldpárti José Bové a gazdálkodók igazságos jövedelméről és az élelmiszer‑ellátási lánc hatékonyabb európai működéséről jegyzett jelentésében az élelmiszer‑feldolgozók és a nagykereskedők aránytalanul növekvő részesedésére mutat rá. A témáról hétfőn vitáznak Strasbourgban. Interjúnk.

A fogyasztók egyfelől azt látják, hogy az élelmiszerárak egyre emelkednek, a mezőgazdasági termelők pedig az alacsony felvásárlási áraktól szenvednek. A szupermarketeket vádolják a túl nagy árrésért. Hogyan is van ez pontosan?

A helyzet drámai. Amikor csökkennek a termelői árak, a fogyasztók nem látják a különbséget. Amikor azonban spekulatív módon emelkednek a nyersanyagárak, az áremelkedést a fogyasztókra terhelik.

Ma az Európai Bizottság nagyon világosan kijelentette, hogy az élelmiszer-ellátási láncból származó mezőgazdasági hozzáadott érték részesedése az 1995-ös 31 százalékról 20 százalékra csökkent. A gazdálkodók egyre rosszabbul élnek meg termékeik értékesítéséből, a különbséget pedig a feldolgozók, illetve a nagykereskedők zsebelik be.

Konkrétan hogyan orvosolná ezt a helyzetet jelentése?

Először is a nyersanyagok elleni spekulációt kell megtámadni. A piacoknak a készletek és a tényleges szükségletek alapján kell működniük, nem pedig a spekulációk alapján, mint most. Túl kell lépnünk a kaszinó‑politikán a nyersanyagokkal kapcsolatban.

Másodszor, kell egy, a termelési költségeket követő megfigyelő-központ. Nem tudjuk elfogadni, hogy a gazdákat termelési költségeiknél alacsonyabb fizessék.

Harmadszor pedig szigorú szabályok kellenek a piaci erőfölénnyel való visszaélés ellen. Rengeteg ország, fogyasztói és termelői szervezet követel nagyobb átláthatóságot.

Végül, meg kell erősíteni a termelői szervezetek hatáskörét a gazdák, a feldolgozók és a forgalmazók közötti tárgyalásokon.

Jelentése rávilágít az élelmiszer-hulladék problémájára, amely az előállított élelmiszer akár 30 százalékát is kiteheti.

Ma mintegy 30 százalék hulladék keletkezik a teljes élelmiszerláncban. Ez nem elfogadható, mert nagyon sokan vannak, akik nem laknak jól Európában. Le kell lerövidíteni a kört, támogatva a közvetlen értékesítést, és közelebb hozva a termelőket a fogyasztókhoz. Végül meg kell változtatni a szabályokat, melyek szerint eldobjuk a termékeket, mint ahogy azt a szupermarketekben vagy a feldolgozó‑üzemekben látjuk.

Elégedett jelentése tartalmával, netán többet szeretett volna elérni?

Nagyon elégedett vagyok, mivel alapos munkát végeztünk, és olyan személyeket tudtunk megkérdezni, akik az összes szempontot ki tudták fejezni. Nagyon jól sikerült a szavazás az EP mezőgazdasági szakbizottságában, a teljes bizottság támogatta a projektet.

Most várjuk, hogy mi történik majd a plenáris ülésen. Úgy érzem, hogy az élelmiszeripar és a nagykereskedők nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy eltávolítsuk, ami zavarhatná őket a jelentésben.