Az EP plenáris ülése: 2010. szeptember 6–9., Strasbourg

José Manuel Barroso szeptember 7‑én első ízben mondott az unió helyzetét elemző beszédet az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöke felszólalásában felvázolta az EU előtt álló 12 hónapban elvégzendő feladatokat, ideértve a munkanélküliség csökkentésére irányuló intézkedéseket. Barroso szólt továbbá a gazdasági kormányzás szükségességéről, valamint az EU költségvetésének felülvizsgálatáról.

Strasbourgi felszólalásának elején Barroso kitért az elmúlt évre, amelyet a gazdasági és pénzügyi válság miatt az EU „eddigi egyik legnagyobb próbatételének” nevezett. „Kiálltuk a próbát” – mondta.

Az elkövetkezendő feladatokról szólva a felszólaló kijelentette: „Európa számára ez az igazság pillanata. Európának meg kell mutatnia, hogy többet jelent, mint 27 különböző nemzeti megoldás együttesen. Választhatunk: egységben diadalmaskodunk, vagy külön-külön elbukunk”.

Az Európai Bizottság elnöke öt fő kihívást nevezett meg, amelyek az Unió előtt állnak az elkövetkező 12 hónapban. Ezek a következők: a gazdasági válság és a gazdasági irányítás kérdésének kezelése; a foglalkoztatást szolgáló növekedés helyreállítása az Európa 2020 reformprogram felgyorsítása révén; a szabadság, biztonság és jogérvényesülés térségének fejlesztése; a modern uniós költségvetés megvalósítására irányuló tárgyalások megindítása; valamint az EU súlyának megfelelő szerepvállalás a globális színtéren.

Barroso bejelentette azt is, hogy két hét múlva esedékes New York-i útja során további 1 milliárd eurót ajánlana fel a millenniumi fejlesztési célok elérésére.

Az emberi jogokról szólva a portugál politikus leszögezte: „A rasszizmusnak és az idegengyűlöletnek nincs helye Európában. Igen erősen kérek mindenkit, hogy ne keltsük újból életre az Európa múltját kísérő árnyakat”.

Barroso megdöbbenésének adott hangot annak kapcsán, ahogy sok ország lábbal tiporja a nők jogait. „Elborzadtam, amikor meghallottam, hogy Szakine Mohammadi Astianit megkövezés általi halálra ítélték. Erre a barbár ítéletre nem találok szavakat. Elítéljük az ehhez hasonló, minden jogi és vallási alapot nélkülöző tetteket” – mondta.

A néppárti politikus szólt továbbá a Pakisztánnak nyújtott humanitárius segítségről. Ennek kapcsán elmondta: „A tagállamok rendelkeznek helikopterekkel és katasztrófavédelmi csoportokkal. Ezeket össze kell vonnunk annak érdekében, hogy megteremtsük a válsághelyzetekre való európai reagálási kapacitást. A Bizottság októberben erre irányuló javaslatot terjeszt elő”.

Frakcióvezetők hozzászólásai

A néppárti frakció nevében Joseph Daul (francia) hangsúlyozta annak szükségességét, hogy „megdöntsék az EU-adó tabuját”. Daul szerint ez anélkül, hogy növelné a jelenlegi adóterheket, lehetőséget teremt majd az EU politikáinak jobb finanszírozására. A néppárti frakcióvezető ragaszkodott továbbá ahhoz, hogy folytassák a kutatásba és innovációba való beruházásokat, csökkentve a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A szocialisták vezérszónoka Martin Schulz (német) bírálta Barroso beszédét, mivel az szerinte nem érintette „az unió jelenlegi helyzetét”. „Nekem nem tetszett a beszéde” – mondta. „Ön és a Bizottság nem töltik be a szerződések által Önökre rótt szerepet, legalábbis nem teljes egészében” – tette hozzá.

Schulz megígérte: támogatja az EU erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megvédje a „közösségi módszert” a „kormányközi együttműködéssel” szemben. Az EU-adóról szólva azt jósolta, hogy annak bevezetése rendkívül nehéznek bizonyulhat az egyhangú jóváhagyás szükségessége miatt.

Guy Verhofstadt (liberális, belga) a Görögországban felmerült problémákra célozva megállapította, hogy az elmúlt évben „súlyos problémák voltak, de nagyon kicsi volt az egység”. A liberális politikus valódi gazdasági kormányzást sürgetett.

A zöldek vezérszónoka Daniel Cohn-Bendit (francia) a romakérdésről szólva Albert Camus francia írót idézve rámutatott: „a kisebbségek védelme, nem a többség akaratának rákényszerítését jelenti”. Franciaország „megsérti a szerződéseket” – tette hozzá.

Michał Tomasz Kamiński (konzervatív-reformer, lengyel) leszögezte: „egyensúlyt akarunk a közösség és a között, ami kormányközi Európában”.

Lothar Bisky a baloldali GUE/NGL nevében elmondta: "azokat a milliókat, amelyeket a bankok megmentésére fordítottak, nem a társadalmilag legrászorultabbakra, vagy az oktatásra költötték". Bisky elítélte továbbá a romák kezelését: „A mindenkire vonatkozó uniós értékek a romákra is vonatkoznak”.

Nigel Farage (független, brit) azért bírálta Barroso beszédét, mert az szerinte „teljesen figyelmen kívül hagyta az unió állapotát”, hozzátéve: „minél több a közös politika, az annál kevésbé tetszik az embereknek”.