A tagállamok döntik el, hogy mi jár a munkavállalóknak a munkáltató csődje esetén

A munkáltató csődje esetén a munkavállalóknak ki kell fizetni az addigi bérüket, de tagállamonként eltér, hogy hol húzódik a fizetési plafon, és igazából a „munkavállaló” fogalmának meghatározásában sincs egyetértés. Vajon szükséges-e, hogy uniós szinten szabályozzák, hogy milyen védelem jár a munkavállalóknak az őket foglalkoztató vállalat csődje esetén? Erről volt szó a foglalkoztatási szakbizottság szerdai meghallgatásán.

A kérdést a gazdasági válság teszi aktuálissá: 2009-ben ötödével nőtt azon vállalatoknak a száma, amelyek azért szorultak segítségre, mert fizetésképtelenné váltak, és nem tudták kifizetni a munkavállalóknak járó összeget.

A témában Julie Girling (brit, konzervatív-reformer) képviselő fogalmazott meg néhány javaslatot, figyelembe véve az uniós társasági jogot és a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó szabályokat. Girling szerint az EU sikeresen megteremtett egy minimális védelmi szintet azon munkavállalóknak, akik egy vállalat fizetésképtelensége miatt vesztették el munkájukat, és nem kapták meg jogos járandóságukat. „Ha valami működik, akkor nem kell megjavítani. Ha Belgiumban az esetek 98%-ában nincs probléma, akkor felmerül a kérdés, hogy van-e probléma egyáltalán.”

A harmonizáció árthat a versenyképességnek

A brit képviselő szerint egy esetleges uniós harmonizáció negatív hatással lehet a versenyképességre, ezért nem tartja szükségesnek, hogy uniós szinten állapítsák meg azt a minimális összeget, amelyet a vállalatok fizetésképtelensége esetén a garanciaintézeteknek kellene a munkavállalóknak fizetni.

Az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) jogi tanácsadója, Wiebke Warneck viszont arra figyelmeztetett, hogy nem biztos, hogy a jelenlegi szabályok megfelelő védelmet biztosítanak az összes munkavállaló számára a gazdasági válság idején, és egyre nagyobb annak a kockázata, hogy a vállalatok nem tudják teljesíteni a munkavállalóikkal szembeni kötelezettségeiket. „Gyakran a kifizetetlen bérek mértéke meghaladja azt a legmagasabb kifizethető összeget, amelyeket a tagállamok megállapítottak” - tette hozzá.

Nincs napirenden az irányelv felülvizsgálata

Az Európai Bizottság jelenleg a szabályok végrehajtását elemzi, és továbbra is figyelemmel követi a fejleményeket, de az irányelv felülvizsgálata jelenleg nincs napirenden. 1980-ban fogadták el az első olyan uniós jogszabályt, amely arról rendelkezett, hogy milyen minimális szintű védelem jár a munkavállalóknak abban az esetben, ha fizetésképtelenné válik az őket foglalkoztató vállalat. Ezt a jogszabályt 2008-ban módosították.