Plenáris ülés, 2011. június 6–9., Strasbourg

A bruttó hazai termék, azaz a GDP az 1930-as évek óta bevett gazdasági mérőszám, amely egy adott területen egy adott időszakban előállított gazdasági teljesítményt méri. Bár gyakran az általános gazdasági fejlettség mutatójának is tekintik, a GDP nem veszi figyelembe például a gazdasági fejlődés környezetvédelmi és társadalmi aspektusait és hatásait. Kedden szavaz a Parlament arról a jelentésről, amely új szempontok bevezetését javasolja a gazdasági teljesítmény méréséhez. A jelentés szerzőjét, Anna Rosbach dán, konzervatív‑reformer képviselőt kérdeztük a szavazás előtt.

A GDP már csaknem nyolcvan éve a makrogazdasági teljesítmény mérőszáma. Mi a baj vele, miért nem elégséges önmagában most már?

A GDP önmagában azért elégtelen mérőszám, mert több szempontot figyelmen kívül hagy. Vegyük például a nyersanyagban gazdag afrikai országok példáját! Hiába vannak gazdag gyémánt‑ és aranyérclelőhelyeik, az ott élő emberek nyomorban élnek. A GDP tekintetében viszont nem állnak rosszul ezek az országok, mert a kormány sok bevételhez jut a nyersanyagok eladásából, a lakosság viszont ebből semmit sem lát. Ezért lehet félrevezető önmagában a GDP.

A jelentésben további gazdasági mutatók kidolgozását javasolja. Milyen tényezőket kéne ezeknek a mutatóknak figyelembe venniük?

Olyan mutatókra van szükség, amelyek figyelembe veszik, hogy milyen színvonalú az oktatás egy adott országban, milyenek a munkalehetőségek, mennyit ér az ott élő emberek pénze, milyen az egészségügy, milyen esélyeik vannak a lakosoknak idős korban a minőségi életre.

De ez csak az én véleményem. Ezek az elképzelések nem szerepelnek a jelentésben, mert jelenleg a kompromisszum alapjainak a megteremtése a cél. Ha elfogadják a jelentést, az Európai Bizottságtól azt kérjük, hogy dolgozzon ki konkrét javaslatokat a mutatókról.

Olyan mutatókra van szükség, amelyet az Eurostat is mérni tud, és amelyek változását évről évre figyelemmel lehet követni.

Mikorra születhetnek meg ezek az új mutatók?

Remélem, hogy minél hamarabb, mert szükség van rájuk. Franciaországban és az Egyesült Királyságban is téma már ez a kérdés, EU-n kívüli országok is foglalkoznak vele. Az EU egy kicsit későn kapcsolt, ezért minél hamarabb cselekedni kell.