Szaharov‑díj 2011 - Díj a gondolatszabadságért

Harmincegy évet töltött líbiai börtönökben, most az ország egyik vezetője. Idén az Európai Parlament Szaharov‑díjjal tüntette ki. Az emberi jogokért folytatott küzdelemről és Líbia jövőjéről kérdeztük.

Segíthet ez a díj a Líbia újjáépítéséért folytatott munkában?

Igen. Most először kapta a kitüntetést líbiai. Ha segítenek abban, hogy megfelelően végezzem a munkám, akkor az a líbiaiakon is segíteni fog.

Mit tehet az EU és az Európai Parlament a líbiai átmenet demokratikus elősegítése érdekében?

Az EU sokat segíthet. Most próbáljuk újjáépíteni az országot, Európának pedig rengeteg tapasztalata van a háború utáni újjáépítésben. Minden segítségre szükségünk van, mert a semmiből kell építkeznünk.

Milyen a helyzet most Líbiában?

A líbiaiak örülnek, hogy sikerült megszabadulni a diktátortól. Egy új, demokráciára és szólásszabadságra épülő jövőt várnak. Néhányak szerint polgárháború fenyeget, de szerintem ez elképzelhetetlen. Az emberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy megőrizzék újonnan szerzett szabadságukat.

Tunéziában és Egyiptomban voltak már választások. Mikor következik Líbia?

Tunézia és Egyiptom más kategória. Az ottani rendszerekben léteztek biztonsági erők és hadsereg. Líbiában mindez hiányzik, a nulláról indulunk, választásokról ezért egyelőre még nem beszélhetünk. Először egy erős államot, hadsereget, rendőrséget kell építenünk. Ezt követően jöhetnek csak a választások.

Több mint harminc évet töltött líbiai börtönökben. Sosem adta fel a reményt?

Nem. Muszlim vagyok, nehéz időkben is megőrzöm a hitem. Türelmesnek kell lenni. A börtönben töltött harmincegy év próba volt számomra, és sikerült túlélnem.

Mindig is hittem abban, amit az országomért tettem, ez segített abban, hogy megbirkózzam a nehézségekkel a börtönben. Most ezeket az erőfeszítéseket jutalmazták, ennek pedig nagyon örülök.

Meg tud bocsátani azoknak, akik tönkretették az életét?

Nem érzek gyűlöletet irántuk, mert tudom, hogy az emberek olykor olyan dolgot is elkövetnek, amiben nem hisznek. Nemrég Bengáziban láttam az egyik börtönőrt, aki anno megkínzott. De meg se fordult a fejemben, hogy bosszút álljak. A lelkiismeretével neki kell elszámolnia. Az én álmom valóra vált.