Liese: Nem lehet kihagyni a repülőket a kibocsátás‑kereskedelmi rendszerből

2012-től a légi közlekedés által kibocsátott üvegházhatású gázokat is figyelembe veszik a kibocsátás–kereskedelmi rendszerben (ETS). Az EU így csökkentené tovább a káros anyagok kibocsátását. A szabály az EU-ba érkező és az EU-ból induló járatokra vonatkozik. A részletekről Peter Liese néppárti, német képviselőt kérdeztük, aki a jogszabály témafelelőse volt a Parlamentben, és az EP delegációvezetője lesz a november végi a durbani ENSZ‑klímacsúcson.

Miért kell a légi közlekedést is bevonni a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe?

1990 óta megduplázódott a légi közlekedés által kibocsátott káros anyag mennyisége. Ez szembemegy azzal a céllal, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius‑fok alá kell szorítani. A tudósok szerint nagy mértékben csökkenteni kell a káros anyagok kibocsátását, hogy el lehessen érni ezt a célt.

Az autóbusz, a gépkocsi és a vonat klímakímélőbb közlekedési eszközök a repülőnél, és ott már szabályozzák is a kibocsátást, ami nem ritkán komoly pénzügyi teherrel is jár.

Mit szól ahhoz, hogy nemzetközi szinten ellenzik az EU-s szabályozást, és a tiltakozók között van az Egyesült Államok is?

Nagyon csalódott vagyok az amerikai képviselőház döntése miatt (a képviselőház úgy döntött, hogy az amerikai légitársaságok nem követhetik az uniós szabályokat - a szerk.). Szerencsére a szenátus még nem foglalkozott a kérdéssel, ezért valószínűleg ebből még nem lesz jogszabály.

Az Egyesült Államok és az amerikai kormány hozzáállása csalódást keltő. Obama részben azért lett Nobel-békedíjas, mert elkötelezett volt a klímaváltozás elleni küzdelemben. De úgy tűnik, hogy ez a kormány is pont úgy viszonyul a kérdéshez, mint a Bush-kormány.

Változott-e a helyzet azóta, hogy 2008-ben elfogadták a jogszabályt?

Ma még inkább nyilvánvalóbb, mint akkor, hogy cselekedni kell. Sajnos a politika szkeptikusabb a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatban. Felelős politikusokként viszont döntéseinket nem a jelenlegi hangulatra, hanem tudományos érvekre kell alapozni, és ki kell állni a jogszabály mellett.

Mennyibe kerülnek majd az új díjak, és ki fizet majd végül - a légitársaságok vagy az utasok?

A Bizottság elemzése szerint egy transzatlanti repülőút ára két euróval nő majd. Ez összevetve a különböző adókkal és díjakkal - ami az Egyesült Királyságban közel 160 font, Németországban pedig 50 euró - egy szerény összeg. Ugyanakkor a légitársaságok lobbistái magas költségekről és emelkedő jegyárakról beszélnek. Valakinek tehát nincs igaza. Remélem, hogy a légitársaságok az innovációra, a hatékonyabb repülőgépekre és a bioüzemanyagok meghonosítására összpontosítanak majd, nem pedig csak kvótát vásárolnak és minden marad a régiben.