Nem fordíthat hátat az EU a szegénységnek

Nyolcvanmillió európai, az EU lakosságának 16%-a él szegénységben. Mit tesznek a tagállamok és az EU, hogy javítsanak a helyzetükön? A szegénységellenes európai platform októberi első éves ülésén erre próbáltak választ találni a résztvevők Krakkóban. Az eredményekről Frédéric Daerden belga, szocialista képviselő számolt be a foglalkoztatási ügyi szakbizottság e heti ülésén.

A cél továbbra is az, hogy 2020-ra 20 millióval csökkenjen a szegénységben élők száma, mondta Frédéric Daerden.

Az EU meghatározása szerint a szegénységi küszöbnek az adott ország egy háztartásra jutó átlagjövedelmének 60%-a számít. Akinek ennél kevesebb a jövedelme, szegénynek számít.

Bár a szegénység elleni küzdelem elsősorban nemzeti hatáskörébe tartozik, az EU közös szabályok kidolgozásával és források biztosításával segíthet.

Célok

A krakkói találkozón, ahol több mint 400 résztvevő vett részt, a tagállamok miniszterei a hazájuk által kitűzött célokat is megvitatták.

Franciaország például a következő években harmadával csökkentené a szegénység által veszélyeztetettek számát, Németország pedig ötödével szorítaná le a hosszú távú munkanélküliek számát 2020-ig. Lengyelország másfél millió embert emelne ki a szegénységből a következő évtizedben.

Az uniós költségvetésének is foglalkoznia kell a problémával

November 15-én a Parlament plenárisa elfogadta Daerden szegénységellenes politikáról szóló jelentését, amelyben a képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy évente tájékoztassa a Parlamentet arról, milyen eredményeket sikerül elérniük a tagállamoknak a téren.

Az EP azt is szeretné, ha a következő, 2014‑2020-as többéves uniós költségvetési keretben pontosan meghatároznák a szegénységellenes programokra szánt összeget.