Iráni atomprogram: „a tárgyalás a háború egyetlen alternatívája”

Az EU a múlt héten olajembargót vezetett be Iránnal szemben, hogy így próbálja meg ismét tárgyalóasztalhoz ültetni az országot, és megelőzni, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen ki. A témában a héten egy állásfoglalást is elfogadott a Parlament. Tarja Cronberget (zöldpárti, finn), a Iránnal való kapcsolatokért felelős küldöttség vezetőjét kérdeztük.

Mi az EU problémája Iránnal?

Az EU már régóta tárgyal Iránnal az ország nukleáris programjáról. A probléma szerintem az, hogy az EU úgy véli, hogy Irán nem veszi komolyan a kérdést, és csak játszik az EU-val. A szankciók bevezetése azt üzeni, hogy az EU kész tárgyalni, de ahhoz Iránnak is komolynak kell lennie.

Irán lenne az új „rossz fiú”?

George W. Bush egykori beszéde a „gonosz tengelyéről” mindmáig befolyásolja a politikai helyzetet. Irán úgy érzi, hogy jogtalanul megsértik az urániumdúsításhoz való jogát, amelyet nemzetközi szerződések szabályoznak, és szigorúbb szankciókat érvényesítenek vele szemben, mint például Japánnal és Brazíliával, akik szintén dúsítanak urániumot. Szerintem tárgyalni kell, Catherine Ashtonnak pedig ki kell jelentenie, hogy az EU kész az előfeltételek nélküli tárgyalásokra. A probléma az, hogy az EU nem bízik Iránban, Irán pedig nem bízik az EU-ban. Ez pedig nem éppen kedvező kiindulási helyzet. De tárgyalni kell, mert nincs más alternatíva, csak a háború.

Milyen célt szolgálnak a szankciók és hogyan vélekedik a Parlament róluk?

A szankciók rendkívül általánosak, az olajkereskedelemre és a központi bankra vonatkoznak. Az egész iráni gazdaság megérzi majd hatásukat, de nem tudjuk, hogy ettől megváltozik-e az iráni kormány politikája. Valószínűleg nem. Nagyon kevés példa van a világon arra, hogy a szankciók eredményeként politikai változást sikerül elérni. Iránt sarokba szorítják, a kormánynak nagy presztízsveszteséget jelent, ha ismét leül tárgyalni. Ezért van szükség új kezdeményezésekre. A Parlament a héten szavaz egy állásfoglalásról (az állásfoglalást az EP időközben elfogadta - a szerk.), amely támogatja a szankciókat, és hangsúlyozza, hogy Iránnak be kell fejeznie a titkos nukleáris programot.

Hogyan érintik a szankciók majd az iráni lakosságot?

A nyomásgyakorlás a lakosság mindennapjait is érinti majd. Biztos vagyok abban, hogy Iránban tanárokat fognak elbocsátani, spórolni fognak az egészségügyön, a kórházakon.

De a szankcióknak a világgazdaságra is lesz hatásuk, minket is érintenek majd. Többet kell majd fizetnünk az olajért, ha nem érkezik Iránból olaj. Görögország rendkívül jó feltételekkel importál Iránból importál olajat , ezért ők is megérzik majd a szankciók hatását.

Hasonlíthatjuk Iránt Irakhoz?

Vannak párhuzamok. A Nyugat mindkét országgal kapcsolatban azt feltételezte, hogy tömegpusztító fegyvereken dolgoznak. Iraknak nem voltak atomfegyverei, nem állítottak elő ilyen fegyvereket, és Iránban sincsenek atomfegyverek. Ez tehát egy párhuzam. A különbség az, hogy miközben Szaddám Husszein felfüggesztette a vizsgálatokat, Iránban folyamatos az ellenőrzés. A héten is indult vizsgálóbizottság az országba.

Az iráni helyzetet február 1-jén Catherine Ashtonnal vitatta meg a Parlament, a kapcsolódó állásfoglalást a következő napon szavazták meg a képviselők. Az interjú a vita és a szavazás előtt készült.