Moreira: az ACTA nem vezet be új tiltást

Múlt héten írta alá a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA) az EU és huszonkét uniós tagállam. Az egyezményt még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A Parlament a szövegen nem változtathat, azt vagy elfogadja, vagy elutasítja - magyarázza Vital Moreira (szocialista, portugál), a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság elnöke. Interjú.

Miről is szól valójában az ACTA?

Az ACTA célja a szellemi tulajdonjogi védelem megerősítése. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi aspektusairól létezik egy WTO‑megállapodás (TRIPS), amelyet az EU és az összes uniós tagállam is aláírt. Ez a megállapodás határozza meg pontosan, hogy mely jogi esetekről van szó.

Az ACTA a szellemi tulajdonjog védelmének eszközeit aktualizálja. Ez a célja annak a már létező uniós irányelvnek is, amely meghatározza a szellemi tulajdonjog védelméhez szükséges minimális eszközöket. Az ACTA egy többoldalú megállapodás, amelynek aláírói között van az EU-n kívül többek között az USA és Japán, de Mexikó és Marokkó is.

A megállapodás nem fogalmaz meg új tiltásokat, szigorúbb szabályokat, hanem a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos visszaélésekkel szembeni fellépést teszi hatékonyabbá.  

Akkor mégis miért ennyire vitatott?

A megállapodás internetes szerzői jogokkal kapcsolatos része a vitatott. Ez foglalkozik a szerzői jogvédelem alá eső zeneszámok, irodalmi művek, filmek, videók letöltésével. Szeretném megemlíteni, hogy sok vita olyasmiről szól, aminek nincs is köze az ACTA-hoz. A személyes célra történő letöltés nem tiltott, eddig sem volt az. A kereskedelmi célból történő letöltés és a szerzői jogok megsértése viszont az.

Hogyan fejezhetik ki véleményüket az európaiak a megállapodásról?

A szövegtervezet honapunkon már elérhető, bár hivatalosan még nem kaptuk meg. elérhető egy tanulmány is, amely az ACTA-t értékeli. Még a jogi szolgálat sokszor bizalmas véleménye is nyilvános.

A szakbizottsági vitákat élőben lehet követni az interneten. Március 1-jén a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság szemináriumot szervez a témában, amelyen bárki részt vehet. Ott lesz Karel De Gucht, kereskedelemért felelős európai biztos is.

Néhány képviselőcsoport, főleg azok, amelyek ellenzik az ACTA-t, honlapjukon vitákat kezdeményeznek. A képviselőkhöz már több száz e-mail érkezett a témában különböző kérdésekkel.

A megállapodással kapcsolatos minden felmerülő problémát a plenáris ülésen is megvitatjuk. Nem hiszem, hogy panasz lehet arra, hogy nem eléggé átlátható módon foglakozunk az üggyel.

Változtathat az EP valamit is megállapodáson?

Az ACTA egy nemzetközi megállapodás, amelyet az EP-nek is jóvá kell hagynia. Igent vagy nemet mondhat rá, de a szövegen nem változtathat. A Parlament viszont késleltetheti a döntést, mivel nincs meghatározva, hogy milyen határidővel kell szavaznia.

Mivel ez a megállapodás jogi természetű kérdéseket is felvet, a Parlament az Európai Bíróságot is kérheti, hogy ítélje meg, hogy összhangban van-e a megállapodás az uniós szabályokkal. Ha ilyen kérelem érkezik a Bírósághoz, az EP nem hozhat döntést addig, amíg nem születik meg a bírósági ítélet.

A megállapodásról több szakbizottság is véleményt mond majd. A dosszié a nemzetközi kereskedelmi szakbizottsághoz tartozik, de más szakbizottságok, köztük az állampolgári jogi szakbizottság is véleményt mond róla.

Mi történik, ha a Parlament elutasítja a megállapodást?

Ha a megállapodást jóváhagyjuk, akkor a Tanácsnak felhatalmazása lesz arra, hogy tető alá hozza a megállapodást az EU és a többi aláíró fél között, és az ezzel kötelező érvényű lesz az EU-ban.

Ha elutasítjuk, akkor a megállapodás semmis. Újra lehet tárgyalni, de ennek a változatnak befellegzett akkor. Egy új megállapodás kidolgozásához mindent elölről kell kezdeni.

A Parlament eddig két megállapodást utasított el: a banki adatok megosztásáról szóló SWIFT-megállapodást, és a Marokkóval megkötendő halászati megállapodást.