Európának munkahelyekre és növekedésre van szüksége

A foglalkoztatás növelése és a gazdasági növekedés beindítása a legfontosabb Európa számára a jelenlegi gazdasági helyzetben. Ebben egyetértés volt a képviselők között, abban viszont már kevésbé, hogy az új uniós pénzügyi paktum mennyire segíti majd ezt elő. Összefoglaló a hétfői uniós csúcsról rendezett vitáról.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy az elmúlt két évben az EU nehéz, olykor fájdalmas intézkedéseket hozott, de ezeknek most már kezd beérni a gyümölcse. A válság megoldásához szerinte a pénzügyi stabilitás önmagában kevés, munkahelyeket kell teremteni a fiataloknak és megfelelő forrást kell biztosítani a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k), valamint meg kell erősíteni a belső piacot.

José Manuel Barroso szavai egybecsengtek azzal, amit Van Rompuy mondott. Az Európai Bizottság elnöke szerint a legfontosabb, hogy minél több munkanélküli fiatal el tudjon helyezkedni, a kkv-k megfelelő forrásokhoz jussanak, az EU pedig ki tudja használnia az egységes piacban rejlő lehetőségeket. A Bizottság mindezekre pedig már javaslatokat is tett - mondta.

Joseph Daul (néppárti, francia) a pénzügyi paktummal kapcsolatban három kívánságot fogalmazott meg: minél hamarabb kerüljön pont a végére, minél hamarabb hajtsák végre, és olyan formában valósuljon meg, ahogy azt az EP is szeretné. Daul megjegyezte, hogy az EU-nak a hatékony válságkezelés érdekében versenyképesebbé kell tennie gazdaságát és javítania kell a belső piac hatékonyságán.

Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) rossznak nevezte a pénzügyi paktum célkitűzéseit. Swoboda kíváncsi volt arra, hogy miért büntetik a magas hiánnyal küzdő országokat, miközben azok büntetlenek maradnak, ahol a fiatalok körében kiugró a munkanélküliségi ráta. Swoboda kritizálta a német kormány lépéseit, mert szerinte Németországnak az EU összefogásán, nem pedig megosztásán kellene dolgoznia.

Guy Verhofstadt (liberális, belga) szerint az uniós csúcs eredményeit csak szavakban lehet mérni, tettekben már kevésbé. Verhofstadt szerint 1000 milliárd eurót fordított már az EU a válság megoldására, majdhogynem eredmény nélkül. Ennek szerinte az az oka, hogy az EU mindig csak félmegoldásokat hoz. Ezért strukturális megoldásokra és az eurózóna tagállamai adósságállományának bizonyos mértékű összevonására van szükség - érvelt.

Rebecca Harms (zöldpárti, német) is kritizálta az uniós csúcs eredményeit. Szerinte az egymást követő csúcsok csak félrevezetik az embereket. Harms azt kérdezte Van Rompuytól, hogy hol van az a pénz, amit a munkahelyteremtésre és növekedésösztönzésre ígért.

Martin Callanan (konzervatív-reformer, brit) szerint bár a pénzügyi paktumot elfogadták, az nem fog sok mindenen változtatni. „Nem támogatom az egységes piacot és az adónövelést, és ezért nem kérek bocsánatot” - mondta. Callanan szerint a gazdasági növekedés beindítását és a munkahelyeket nemzeti szinten kell megoldani.

Lothar Bisky (baloldali, német) szerint a pénzügyi paktum csak rontani fog Európa pénzügyi helyzetén, mert a szabályok méltánytalanok, igazságtalanok és antidemokratikusak, és az eladósodott országok elveszíthetik pénzügyi szuverenitásukat. Ezért teljes fordulatra, a fenntartható növekedést és a foglalkoztatást támogató csomagra van szükség - mondta.

Nigel Farage (EFD, brit) Görögországról beszélt. Szerinte az ország nem egy csődbe jutott vállalat, ahol az anyacég egyszerűen átveszi az irányítást. „Görögországban a fiatalok körében 50% körüli a munkanélküliség, mert a görögök az eurózóna tagjai” - mondta. Barrosóhoz fordulva kijelentette: Görögország után Portugália lesz a következő a sorban.

A pénzügyi paktumról szóló nemzetközi szerződésről január 30-án állapodtak meg az állam- és kormányfők. A szerződést a március 1‑2-i uniós csúcson írják alá a felek. A szerződés hatályba lépéséhez az eurózóna legalább 12 tagjának ratifikálnia kell azt. A szerződéshez azok az országok is csatlakozhatnak, amelyek jelenleg nem tagjai az eurózónának.