Öt dolog, amit tudni érdemes Izlandról

Izland nevét hallva kinek ne jutna eszébe az európai légi forgalmát megbénító vulkánkitörés, a zenész Björk vagy a gejzírek. De mindez azonban csak a felszín. Az EP külügyi szakbizottsága hétfőn fogadta el azt az állásfoglalást, amely értékeli, hogy hol is tart Izland az EU-hoz vezető úton. Ebből az apropóból gyűjtöttünk össze néhány érdekességet az országról.

Energia

Izland a világ élvonalába tartozik a megújuló energia felhasználása tekintetében. A felhasznált energia 72% megújuló forrásból származik, az otthonok 87%-át geotermikus hővel fűtik. A megújuló energiák alkalmazását több egyetemen is oktatják.

Északi-sark

A globális felmelegedés eredményeként egyre gyorsabban nyílnak meg újabb tengeri útvonalak, és válnak elérhetővé olyan területek, ahol olajat lehet termelni. A Stefansson Sarkkutató Intézetet 1998-ban alapították az észak‑izlandi Akureyriben, amely a sarkköri tevékenység egyre fontosabb központja.

Védelem

Bár a NATO egyik alapító tagja, Izlandnak nincsen állandó hadserege. Van viszont parti őrsége, rendőrsége és légiereje. Az ország civil békefenntartókkal a NATO-műveletekben is részt vesz.

Függetlenség

Izland mindig is az elsők között volt az újonnan alakuló államok függetlenségének elismerésében. Elsőként ismerte el Litvánia, Lettország, Észtország függetlenségét a 90-es évek elején. A szigetország volt az első, amely 2006‑ban elismerte Montenegró függetlenségét , tavaly pedig Palesztináét.

Sziget

Nagy-Britannia után Izland a második legnagyobb sziget Európában, a világon pedig a tizennyolcadik.