Emberi jogi viták: az EP a jogérvényesülés mellett

A strasbourgi plenáris ülések csütörtök délutáni zárásaként emberi jogi kérdéseket vesz napirendre az EP. Ezen a héten az egyiptomi demokratikus átalakulás támogatásáról, valamint a halálbüntetés elítéléséről fogadott el állásfoglalást az EP, külön utalva Fehéroroszországra és Japánra. De milyen foganatja van ezeknek az állásfoglalásoknak? Barbara Lochbihlert (zöldpárti, német), az emberi jogi albizottság elnökét kérdeztük.

A képviselő szerint országonként eltér, hogy milyen hatásuk van ezeknek az állásfoglalásoknak.

„Van, hogy kapunk visszajelzést az adott országból emberi jogi aktivistáktól vagy ottani diplomatáktól. Az EP állásfoglalásai jó eszközök arra, hogy elítéljük az emberi jogok megsértését” - mondta.

A képviselő elmondta, hogy volt már arra példa, hogy egy már kiszabott halálos ítéletet ismét napirendre vettek az adott országban, vagy a nemzeti parlament elállt egy kifogásolt jogszabály elfogadásától.

Lochbihler szerint az emberi jogi viták már csak azért is hasznosak, mert szélesebb körben felhívják a figyelmet egy-egy ügyre, és az érintett ország kormányára is nyomást lehet gyakorolni.

Az aktuális vitatémákról, amelyet háromban maximalizálnak, a képviselőcsoportok koordinátorai döntenek. „Mindig olyan témát vagy esetet választunk, ahol lehetőség van arra, hogy valami változzon” - mondta képviselő, aki korábban az Amnesty International németországi főtitkára volt.

„De nem pihenhetünk a babérjainkon, még mindig sok a feladat. Az emberi jogi szempontokat ugyanis az uniós kereskedelmi politikában, a gazdasági támogatások odaítélésében, a külpolitikában is érvényesíteni kell” - mondta.