Bauer Edit: a szabályok egyedül elégtelenek a nemek közti bérszakadék felszámolásához

Hogyan lehet, hogy annak ellenére, hogy ötven éve jogszabályok rendelkeznek arról, hogy egyenlő munkáért egyenlő juttatás jár a nőknek és férfiaknak, még mindig 16-17% a különbség a férfiak javára? - teszi fel a kérdést Bauer Edit néppárti, szlovákiai képviselő, akinek a parlamenti jelentéséről május 24-én szavaz az EP.

A nemek közötti fizetési egyenlőtlenségnek milyen hatása van rövid-, közép- és hosszú távon?

A probléma egész életük során végigkíséri a nőket. A fizetésbeli különbségek megmutatkozik majd a nyugdíjukban is, így idősebb korukban nagyobb eséllyel szegényednek el, mint a férfiak. De az egyenlőtlen bérezésnek demográfiai hatásai is vannak. Azokban az országokban a legmagasabb a születési arány, ahol a legkisebbek a különbségek. Továbbá azok a gazdasági szektorok is versenyképesebbek, ahol magasabb a női foglalkoztatottak aránya.

Mit kell tenni, hogy változzon a helyzet?

Még azokban a szektorokban is, ahol a női foglalkoztatottak aránya magasabb, a férfiak kerestek többet. A gazdaság  tagozódása a gazdaság struktúrájától, a kultúrától, de a társadalom anyasághoz való viszonyától is függ. Jelenleg több nő szerez diplomát, és az Egyesült Királyságban például a pályakezdő nők fizetése magasabb, mint a férfiaké. Az egyenlőtlen bérezés nem ekkor üti fel a fejét, hanem amikor a nők szülés után visszatérnek a munkaerőpiacra. Ez viszont negatív fényt vet az anyaságra és a szülővé válásra. Szerintem a demográfiai válság következményei ugyanolyan súlyosak lesznek, mint a gazdasági válságé. Változtatni kell az anyasághoz és a szülőséghez való viszonyon. Ez nem magánügy többé.

Melyek a jelentésében szereplő konkrét javaslatok, és hogyan kezelheti a problémát az EU?

A kérdés összetett De illúzió, hogy egy jogszabály megváltoztatásával gyökeresen megváltozik a helyzet. A Parlamentben viszont csak ez az eszköz áll rendelkezésünkre. Több mint 50 éve léteznek jogszabályok az egyenlő bérezésről, mégis 16‑17% a különbség a nők és férfiak fizetése között. Ezért kell hatékonyabbá tennünk a szabályokat, és ha kell, szankciókat kell kiszabni akkor, ha nem tartják tiszteletben őket.

Tagállamonként eltérő a szakszervezetek helyzete és a munkavállalók  kollektív tárgyalási pozíciója sem mindenhol egyforma. Lehetővé kell tenni, hogy az álláskeresők pontosan tájékozódhassanak a fizetésekkel kapcsolatos kérdésekről, és átláthatóbbá kell tenni a bérrendszert is. Nagyon kevés diszkriminációs ügy kerül bíróság elé, ezért el kell gondolkoznunk azon is, miként ruházhatjuk fel nagyobb hatalommal az esélyegyenlőségi hatóságokat, hogy segíthessenek azoknak, akiket jövedelmi diszkrimináció ér.

Az interjú március 8-án, az idei nemzetközi nőnap alkalmából készült.