Plenáris ülés, 2012. április 17–20., Strasbourg

Elengedhetetlenek a növekedést ösztönző intézkedések, és mindenképpen csökkenteni kell a különösen a fiatalok körében kiugróan magas munkanélküliséget - nagy vonalakban így lehet összefoglalni annak a szerda délutáni vitának a lényegét, amelyen az Európai Bizottság elnökével vitáztak a képviselők a válságkezelésről. Több képviselő is beszélt a válság súlyos társadalmi következményeiről, és arról, hogy jelenlegi formájában az euró nem biztos, hogy fenntartható.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke két javaslatot ismertetett. Az első a kis- és középvállalkozások helyzetén javítana, a foglalkoztatást ösztönözné, és a zöld gazdaságot támogatná. A második javaslat Görögországra vonatkozik, középpontjában pedig a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség csökkentése, az adóreform és a növekedés ösztönzése állna.

Joseph Daul (néppárti, francia) szerint a válság kezdete óta az EU eredményesen stabilizálta a gazdasági helyzetet. „A fegyelmet erősítő megfelelő mechanizmusokat dolgoztunk ki, amelyek ahhoz szükségesek, hogy visszanyerjük a hitelünket” - mondta a frakcióvezető. Daul szerint új növekedési logikára van szükség, a hangsúlyt a kis- és középvállalkozások támogatására kell helyezni, és csökkenteni kell a túlzott bürokratikus terheket, mert azzal évente 40 milliárd eurót veszít az európai gazdaság.

Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) arra panaszkodott, hogy túl sok a megszorítás, bizonytalana helyzet. Ezért ő is a gazdasági növekedés beindításának szükségességét hangsúlyozta, és mielőbbi cselekvést sürgetett a munkanélküliség csökkentése érdekében, mivel a fiatalok kezdik elveszíteni a hitüket. Szerinte konkrét, kikényszeríthető jogszabályokra, nem pedig csak nyilatkozatokra van szükség.

Guy Verhofstadt (liberális, belga) szerint a megszorító intézkedések, a szuverén adósság nagy  mértékű felvásárlása, és a görög adósság egy részének elengedése ellenére a válság nem ért véget. A megoldást szerinte a projektkötvények bevezetése és az eurózónában az államadósság egy részének összevonása jelentené.

Rebecca Harms (zöldpárti, német) csalódott volt, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke hiányzott a vitáról. Így ugyanis nem tudta feltenni a kérdéseit arról, hogy miért nem sikerült két év alatt hatékonyan megoldani a bankválságot. Harms kifogásolta, hogy bár több milliárd eurót költöttek az európai bankok megmentésére, a reálgazdaságnak ez nem igazán hozott hasznot, mert az EKB nem megfelelően használta fel a pénzt.

Martin Callanan (konzervatív‑reformer, brit) szerint az eurózóna ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint korábban. Ezért szerinte Görögországnak lehetővé kell tenni, hogy kilépjen az eurózónából.

Nigel Farage (EFD, brit) komor jövőképet vázolt fel felszólalásában. Az eurónak bevégeztetett - fogalmazott. Senki sem hiszi el, hogy közösen meg tudjuk oldani a válságot, mondta Barrosó felé fordulva, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az IMF nem öl több pénzt az EU-ba.

Gabriele Zimmer (baloldali, német) szerint a piacoknak segítenek, az embereknek viszont nem. Szerinte viszont nem szabad megfeledkezni az egyszerű emberekről, és mindenkinek személyesen kéne látnia, hogy mi történik Görögországban és Portugáliában.