Uniós csúcs: a képviselők szerint minél hamarabb konkrét szabályok kellenek

Jó irányba tett, régóta esedékes lépések - a legtöbb képviselő így értékelte a június 28‑29-i uniós csúcs eredményeit. Az állam- és kormányfők találkozóján döntés született egy 120 milliárd eurós növekedésösztönző csomag létrehozásáról, az európai bankfelügyelet megteremtéséről és a bankok közvetlen feltőkésítésének lehetőségéről. A képviselők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ahhoz, hogy sikerüljön legyűrni a válságot, az EU-nak minél hamarabb el kell fogadnia a kapcsolódó jogszabályokat.

Az Európai Tanács júniusi ülésének eredményeit július 3-án vitatták meg az EP Strasbourgban. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy az állam- és kormányfők olyan döntéseket hoztak, amelyek stabilizálják a piacokat, ösztönzik a növekedést és megerősítik a monetáris unót. Van Rompuy szerint a cél, hogy a bankok feltőkésítése ne az államadósság terhére történjen. A csúcson szó volt az EU 2014‑2020-as költségvetéséről is. Van Rompuy elmondta: a hétéves költségvetési keretnek a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre kell összpontosítania.

José Manuel Barroso szerint a csúcson érezni lehetett, hogy nincs vesztegetni való idő. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy a Bizottság mindig is hangsúlyozta, hogy a pénzügyi konszolidációt gazdasági növekedésnek kell kísérnie. Az erről szóló vitát azonban nem lehet elválasztani az EU hosszú távú költségvetéséről szóló vitától - tette hozzá.

Barroso hangsúlyozta, hogy a bankunió megteremtése elengedhetetlen lépés a valódi gazdasági és monetáris unió megteremtése felé. Az EU jövőjéről szóló megbeszélésekbe ugyanakkor a Parlamentet is be kell vonni, mert így biztosítható a folyamat demokratikus legitimitása.

Joseph Daul (néppárti, francia) szerint bár a politikai unió megteremtésének terve nincs még kész, a mostani csúcson előrelépés történt. „A Bizottság országspecifikus gazdasági ajánlásai és Van Rompuy terve jó irányba tett lépések, mivel a politikai unió megteremtése felé mutatnak” - mondta.

„Változtatnunk kell, ha Európa nem akar az enyészetté válni. Van fény az alagút végén” - mondta Hannes Swoboda (szocialista, osztrák). A finn és a holland fenntartásokról szólva megjegyezte, hogy a miniszterelnököknek ki kell tartaniuk amellett, amit Brüsszelben mondanak. Swoboda szerint mielőbb meg kell teremteni az európai bankfelügyeletet.

Guy Verhofstadt (liberális, belga) üdvözölte az uniós csúcson született döntéseket, mert azzal az EU időt nyert, de ugyanakkor konkrét és azonnali lépéseket sürgetett. Szerinte az Európai Bizottságnak szeptemberig el kell készítenie a bankunió megteremtésére és az integrált költségvetési keretre vonatkozó javaslatokat, amelynek része lenne egy közös adósságtörlesztő alap is.

Rebecca Harms (zöldpárti, német) szerint az Európai Tanács megértette, hogy az EU-nak egy valutaválságot, nem pedig adósságválságot kell megoldania. Az euró közös pénzügyi politika, közös felügyelet és bankunió mellett működőképes - mondta.

Martin Callanan (konzervatív-reformer, brit) elmondta, hogy az uniós csúcs bebizonyította, hogy még az eurózóna országaiban is az a mentalitás, hogy maximalizálni kell a nemzeti érdekeket. „Teljes mértékben támogatom a tagállamok ezen törekvését, de az euró célja sosem az volt, hogy ennek az eszköze legyen” - mondta.

Gabriele Zimmer (baloldali, német) szerint nem lehet csak úgy egymás után rendezni az uniós csúcsokat, anélkül, hogy figyelmen kívül hagynák az uniós polgárokat képviselő Európai Parlament véleményét.

Nigel Farage (EFD, brit) kiemelte, hogy ez volt a tizenkilencedik válságkezelő uniós csúcs. Bár a mostanit sokan áttörésként értékelik, ezt senki sem hiszi el - mondta. A pénzügyi nehézségekkel küzdő országok megsegítésére vonatkozó terv már azelőtt megbukott, hogy létrejött volna - tette hozzá. Szerinte az euróválságot nem lehet megoldani, ráadásul azt még egy vezetői válság is tetézi.