Kifogott kékúszójú tonhalak ©BELGA/AFP/Y.TSUNO 

Az atlanti kékúszójú tonhalállomány jelentősen csökkent az 1990-es évek óta. A héten olyan intézkedésekről szavaz az EP, amelyek ezt a tendenciát segíthetnek megfordítani. A javasolt intézkedések között szerepel a halászati kvótát csökkentése, és a tonhal halászatának szigorúbb ellenőrzése az Atlanti‑óceán és a Földközi‑tenger területén. Raül Romeva i Rueda (zöldpárti, spanyol) jelentéstevő szerint emellett az ívóhelyek kialakítása segíthet abban, hogy nőjön a halállomány.

A kékúszójú tonhal akár negyven évig is él, akár négyméteresre is nőhet, súlya pedig elérheti a 600 kilót is. A halfaj rendkívül népszerű a sushikedvelők körében, a túlhalászás és az illegális halászat miatt azonban jelentősen csökken az állomány. Egyes jelentések szerint az uniós vizeken az illegális fogások az összes fogás felét teszik ki.


A legálisan kifogott kékúszójú tonhal 56%-a származik uniós vizekből. A főbb halászó országok Spanyolország, Franciaország és Olaszország, a legfőbb importőr pedig Japán.



Az EP a halállomány megőrzése érdekében szigorítana bizonyos szabályokat az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) javaslatai mentén. Az EU a ICCAT tagjaként kötelező átemelni a bizottság változtatásait az uniós jogba. Az ICCAT szakértői szerint a szükséges lépések segítségével 2022-re lehetne ismét felépíteni a tonhalállományt.


A javaslatok között szerepel a kvóták csökkentése évi 13 500 tonnáról 12 900 tonnára. Emellett meg kellene erősíteni azokat az ellenőrző intézkedéseket, amelyekkel megakadályozható az illegális halászat.


Egy további javaslat az ívóhelyek kialakítása. Romeva i Rueda szerint több olyan helyet kellene kialakítani a Földközi-tenger térségében, ahol az ívási időszak alatt nem lehetne ott halászni.


A jelentésről május 22-én vitázik, egy nappal később pedig szavaz az EP.