Hogyan alakul az adózás az uniós tagállamokban? 

A Luxleaks ügy és a Panama-iratok botrányának köszönhetően az adóügyek még inkább kiemelt helyet kaptak az EP napirendjén. A képviselők már a gazdasági válság kirobbanása óta azon dolgoznak, hogy a szabályozás átalakításával igazságosabbá és átláthatóbbá tegyék az adózást az EU-ban. Összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni a folyamatban lévő változásokról és mi az EP szerepe az adóügyek terén.

Az EP különbizottságai vizsgálják az adószabályokat


A Parlamentben a gazdasági szakbizottság felelős az adóügyekért és vizsálja a Bizottság javaslatait, mielőtt azok a plenáris elé kerülnek. A Parlament emellett különbizottságokat is felállított az adószabályok vizsgálatára.

Társasági adózás


Az EP 2015 februárjában döntött a tagállamok adómegállapításait vizsgáló különbizottság felállításáról, amely munkája végén ajánlásokat tett arra, hogyan lehetne igazságosabbá és átláthatóbbá tenni a társasági adózást az EU-ban.


Nem kötelező erejű állásfoglalását 2015 novemberében fogadták el az EP-képviselők, majd decemberben úgy látták, hogy számos megoldatlan ügy maradt még, ezért egy második bizottság felállításáról döntöttek, amely 2016 júniusáig dolgozik.


Ez a különbizottság áttekinti az Európai Bizottság állami támogatások és adózás terén végzett munkáját és a vállalatok agresszív adótervezésével is foglalkozik.


Panama-iratok


A Panama-iratok kapcsán kirobbant botrány után az elnökök értekezlete (a frakciók vezetői és Martin Schulz EP-elnök) vizsgálóbizottságot állítana fel, amely kivizsgálja az ügyet és erősíti a pénzmosás elleni küzdelmet az EU-ban. A bizottság felállításáról hamarosan plenáris ülésen szavaz az EP.


Melyek az EP javaslatai az adórendszer átalakítására?


Társasági adózás


A Parlament 2015 decemberében fogadta el a gazdasági szakbizottság által előkészített állásfoglalását, amelyben azt javasolja, hogy a multinacionális cégek kötelezően országonként készítsék el a nyereségről és az adózásról szóló beszámolójukat. Erre az Európai Bizottság 2016 áprilisában javaslatot is tett.


Az EP szerint emellett fontos lenne egy közös konszolidált adóalap az EU-ban, valamint el kell fogadni az adózási fogalmak egységes meghatározását, így például az adóparadicsom jelentése azonos kell, hogy legyen minden tagállamban.


Panama-iratok


A Parlament 2015 májusában fogadott el új szabályokat a pénzmosás elleni hatékony fellépés érdekében, amely most különösen aktuális a Panama-iratok botránya kapcsán.


A negyedik pénzmosás elleni irányelv első ízben kötelezte arra a tagállamokat, hogy egy központi adatbázisban tüntessék fel a vállalatok, egyéb jogi személyek és vagyonkezelők tényleges tulajdonosait.


Az irányelvet a tagországoknak 2017. június 26-ig át kell ültetniük a saját nemzeti jogrendjükbe.


Következő lépések


Fellépés az adóelkerülés ellen


Az Európai Bizottság akciótervet dolgozott ki a vállalatok adószabályainak reformjára, hogy igazságosabb és hatékonyabb legyen a rendszer, ezt 2016. január 28-án ismertette az EP-ben.


A Bizottság egy közös konszolidált társaságiadó-alapot (CCCTB) hozna létre, valamint kötelezné a vállalatokat, hogy ott fizessenek adót, ahol a profitot termelik. A Parlament várhatóan a júniusi plenáris ülésen szavaz a javaslathoz kapcsolódó álláspontjáról.


Információcsere a nagyvállalatok beszámolóiról


A Bizottság arra is javaslatot tett, hogy a multinacionális vállalatok országonként készítsék el beszámolóikat, amelyet az anyavállalat székhelyén nyújtsanak be. Ezt követően pedig az adott ország adóhatósága köteles megosztani a beszámolót az összes többi tagállammal, ahol az adott cég leányvállalatokat működtet.


Az EP gazdasági szakbizottsága emellett automatikus hozzáférést kért az adatokhoz a Bizottság számára. A Parlament a májusi plenáris ülésen szavaz a javaslatról.


Információcsere a tagállami adószabályokról


A Tanács 2015 decemberében irányelvet fogadott el, amely szerint a határokon átnyúló, adókedvezményekre vonatkozó információt a tagállamoknak automatikusan meg kell osztaniuk egymással.


A Parlament szerint a tanácsi irányelv egy elszalasztott lehetőség, mivel csak a határokon átnyúló megállapodásokat érinti, és figyelmen kívül hagyja az országon belüli egyezségeket. Az EP-képviselők azt is nehezményezték, hogy az irányelv a Bizottság információhoz való hozzáférését is korlátozza.


Nyilvánosság a nagyvállalatok adózási beszámolóinak


A Bizottság a nyilvánosság számára is elérhetővé tenné a nagyvállalatok adózására vonatkozó fontosabb adatokat. Ide tartozik például, hogy hol termelik a profitot és melyik tagállamban fizetik az adót. A javaslatot a Parlament is tárgyalja majd.


Hosszú távú tervek


A Bizottság várhatóan javaslatot tesz egy közös konszolidált adóalapra is, illetve az együttműködést megtagadó adóhatóságok listájának összeállítását tervezi az év második felében.


Infografikánkon áttekintjük, hogyan alakul a közvetett és közvetlen adózás, valamint a tőkére, a munkára és a fogyasztásra kivetett adók megoszlása az egyes tagországokban. Emellett összehasonlítjuk az egy főre jutó GDP-t is, vásárlóerő-egységben kifejezve.