Európa jövője: a gazdasági növekedés alapjai 

 
 

A gazdasági válságot követően az EP számos intézkedést hozott, hogy visszaállítsa a bizalmat az európai bank- és pénzügyi rendszer iránt, valamint ösztönözze a beruházásokat.

Az EP-képviselők támogatják az európai beruházásokat ösztönző akciótervet © AP Images/European Union - EP 

Az Unió vezetői az EU 60. évfordulóját jó alkalomnak látták arra, hogy átgondolják a következő évekre vonatkozó stratégiát, amelynek egyik eleme a gazdasági és monetáris unió jövője. A Bizottság kedden ismertette az erre vonatkozó terveit, amelyek mintegy vitaindítóul szolgálnak.

 

Az EP-képviselők számos, a bankokra vonatkozó új szabályt fogadtak el az elmúlt időszakban, támogatták az európai beruházásokat ösztönző akciótervet és új módszereket javasoltak az adóelkerülés és adócsalás megelőzésére. Összeszedtük, hogy pontosan mit tesz a Parlament ezen a téren.

 

A gazdasági válság, amely alapjaiban rázta meg Európát

 

A 2008-as gazdasági válság felszínre hozta az európai bankrendszer és az egyes tagállamok büdzséjének gyengeségeit is. Már a válság előtt is számos kormány költségvetési hiánnyal küzdött, de azt követően a helyzet még rosszabbá vált.

 

Ahhoz, hogy a bankrendszer komolyabb felügyelet alá kerüljön és megelőzhető legyen egy újabb válság, az EP-képviselők úgy döntöttek, hogy támogatják az új szabályozást, amely az eurózóna legnagyobb bankjait közvetlenül az Európai Központi Bank (EKB) felügyelete alá helyezi, amely a többi pénzintézet felügyeletébe is beleszólást nyer.

 

Emellett az EP jóváhagyta azt a három szabályt, amely garantálja, hogy a bajba jutott bankok megmentésének költségeit az adófizetők helyett inkább maguk a bankok állják. Az egyik ezek közül biztosítja, hogy bankpánik esetén a bankok, és nem az adófizetők garantálják a 100,000 euró alatti bankbetétek biztonságát.

 

A Parlament szerint fontos volt, hogy ütőképesebb legyen a bankrendszer, ezért egy átfogó reformról döntött 2013 áprilisában, amely kimondta, hogy a banki üzletkötők kockázatvállalási hajlandóságát a sikerdíjak maximálásával fogják vissza, szigorúbb tőkekövetelményeket vezetnek be, és megerősítik a bankfelügyeletet. A reform további kiegészítésein jelenleg is dolgoznak a képviselők.

 

Az EU és tagállamok kormányai közötti szorosabb együttműködés érdekében létrehozták az évenkénti európai szemesztert, amelynek keretében olyan ajánlások születnek, amelyeknek messzemenő következményei lehetnek az uniós országok adórendszerére, munkaerőpiacára, egészségügyi- és szociális ellátórendszerére. Az ajánlásokat az Európai Bizottság teszi, és a Miniszterek Tanácsa hagyja jóvá őket. A tagállamoktól elvárják, hogy ezeket az ajánlásokat beépítsék a költségvetésükbe.

 

Az EP-képviselők szerint káros a jelenlegi adóverseny az EU-ban, amely megfelelő szintű átláthatóság és egy közösen elfogadott szabályrendszer hiányában agresszív adótervezésre és adóelkerülésre ösztönzi a tagállamokat. Az EP két különbizottságot állított fel a téma kivizsgálására, és számos ajánlást tett a tagállamok és a Bizottság számára, hogy hogyan lehet javítani a jelenlegi rendszeren.

A beruházások ösztönzése kulcsfontosságú a gazdasági növekedéshez

 

Az EU 2015-ben egy ambiciózus 3 éves, 315 milliárd eurós beruházási tervvel állt elő. A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök nevével fémjelzett beruházási terv nem jelent új adóterheket az uniós országoknak, a célja az európai gazdaság fellendítése, egyik eleme pedig az európai stratégiai beruházási alapról (EFSI).

 

A Parlament folyamatosan vizsgálja, hogy mennyire hatékony az akcióterv, várhatóan a júniusi plenáris ülésen vitézik az európai beruházási alap tervének meghosszabbításáról.

További reformok

 

Az EP-képviselők szerint ha az EU szeretne hatékonyabb lenni és vissza akarja szerezni az állampolgárok bizalmát, valamint ellenállóbbá tenné az euró övezetet, akkor mélyreható reformokra van szükség. Idén februárban három, az EU jövőjéről szóló állásfoglalást fogadott el, amelyek közül az egyik az eurózóna gazdaságainak közeledésére tesz javaslatot, valamint arra, miként legyen a zóna ellenállóbb a külső sokkhatásokkal szemben. A konvergencia érdekében a jelentéstevők például  külön, az euró zóna tagjai által biztosított költségvetést javasolnak.

Az Európai Unió jövője - hogyan tovább?

 

Az Európai Bizottság az EU jövőjéről folyó vita részeként június végéig öt témában tesz közzé vitaanyagokat: Európa szociális dimenziójának kialakítása, az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése az öt elnök 2015. júniusi jelentése alapján, a globalizáció kiaknázása, Európa védelmének jövője, az uniós pénzügyek jövője.

 

A vitaanyagok elképzeléseket, javaslatokat, lehetőségeket és forgatókönyveket mutatnak be arra vonatkozóan, hogy hogyan fog kinézni Európa 2025-ben, és mintegy vitaindítóként szolgálnak.  A gondolatokat Jean-Claude Juncker bizottsági elnök 2017. szeptemberi, az Unió helyzetéről szóló beszédében viszi majd tovább.