Tiszta energiával lép fel az EU a klímaváltozás ellen 

 
 

A klímaváltozás káros hatásainak csökkentése az EU egyik prioritása. Összefoglaltuk, hogy mit tesz az EP az energiahatékonyság növelése és a megújulók használatának ösztönzése érdekében.

A megújuló energiaforrások használatát ösztönözné az EU ©AP Images/European Union-EP 

A párizsi klímamegállapodásban meghatározott ambiciózus célok eléréséhez az EU-nak számos változtatást kell bevezetnie az energiaszektorban. A zöld energiára (más néven tiszta energiára) történő áttérés fontos része a tervnek, az Európai Bizottság 2016-ban ismertette erre vonatkozó javaslatait.

Ezek fő célja, hogy csökkentsék az EU kiszolgáltatottságát az energiaexportőrökkel szemben és segítsék, hogy a háztartások is minél inkább megújuló energiaforrásokra támaszkodjanak.

2018 júniusában a Parlament és a Tanács megegyezett a tisztább és hatékonyabb energiafelhasználásról szóló tiszta energia csomag bevezetéséről. A jogalkotási csomag három javaslatot tartalmaz, egyet a megújuló energiaforrásokra, egyet az energiahatékonyságra, valamint egyet a tagállami vállalásokat ellenőrző mechanizmusokra.

Megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrásokból felhasznált energia aránya az elmúlt években a duplájára nőtt: a 2004. évi 8,5%-ról 2016-ra 17%-ra emelkedett. Ezzel az EU jó úton halad, hogy 2020-ra elérje a 20%-os célkitűzését.

2014-ben az EU-s tagállamok egyetértettek abban, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások részarányát 27%-ra kell növelni, a döntézhozók most ezt a célkitűzést emelték 32%-osra.

Emellett abban is megállapodtak, hogy a háztartásoknak joga legyen megújuló energiaforrásokból megtermelni a saját villamos energiájukat, tárolni és fogyasztani anélkül, hogy azután díjakat vagy adókat kellene fizetniük.

Magyarország és a többi uniós tagállam célkitűzéseiről itt írtunk bővebben.

Energiahatékonyság

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a széndioxid-kibocsátást, hanem az EU energiaimportra költött büdzséjét is csökkentheti, amely éves szinten mintegy 350 milliárd euróra rúg. Az uniós döntéshozók ezért megegyeztek egy 2030-ra vonatkozó, 32,5%-os energiahatékonysági cél kitűzésében.

Az egyik legfontosabb terület az energiapazarló épületek fűtésének és hűtésének korszerűsítése, mivel ezek energiafelhasználása az EU teljes igényének 40%-át teszi ki, és 75%-uk a legkisebb mértékben sem energiatakarékos.

A Parlament 2018 áprilisában elfogadta az épületek energiahatékonyságáról szóló jelentését. Az új szabályok szerint az uniós tagállamoknak ki kell alakítaniuk egy hosszú távú nemzeti stratégiát a lakó- és nem lakóépületek felújításának támogatására. A cél, hogy 2050-re az európai épületek közel nulla energiát használjanak.

Az EP emellett egyszerűbb energiafogyasztási címkékre vonatkozó szabályozást fogadott el tavaly a háztartási gépekre, mint például a porszívókra, vagy a tévékre. A technológiai fejlődéssel lépést tartó új, A-tól G-ig tartó jelölési rendszer jóvoltából egyszerűbb lesz energiatakarékos gépek révén villanyszámlánkat csökkenteni, a gyártókat pedig arra sarkallja, hogy még többet fektessenek az energiafogyasztás mérséklésébe.

Ellenőrző mechanizmusok

Az EP-képviselők megegyeztek a Tanáccsal az úgynevezett „energiaunió kormányzásról”, amellyel egyrészt ellenőriznék, hogyan állnak a tagállamok a 2020-as energetikai és klímaváltozással kapcsolatos célkitűzések végrehajtásában, másrészt együttműködési lehetőséget adnának arra az esetre, ha egy tagállam lemaradna, és közösen kellene behozni az így keletkező uniós lemaradást.

Mik a következő lépések?

Az új szabályok életbe lépéséhez a teljes Parlament és a Tanács jóváhagyására van szükség, a parlamenti szavazásra várhatóan az októberi plenáris ülésen kerül majd sor.