Kereskedelmi viták: az EU eszközei a tisztességtelen gyakorlatok ellen 

 
 

Az EU számos módon védheti magát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, kezdve a WTO-nál való fellebbezéstől a teljes gőzerőre kapcsolt kereskedelmi háborúig.

Exportra szánt alumínium rudak ©AP Images/European Union-EP 

Az Európai Unió igyekszik minél inkább kiaknázni a globalizáció nyújtotta lehetőségeket. Gazdasága a szabad kereskedelem miatt virágozhat, ugyanakkor ezt néha alááshatja az egyes országok tisztességtelen vámja, vagy a rendkívül alacsonyan tartott árak. Sőt, az országok közötti kereskedelmi viták néha addig fajulhatnak, hogy mindkét fél folyamatosan emeli a vámokat a másikkal szemben, aminek végül a vállalkozások és a termékek vásárlói isszák meg a levét.

Mindazonáltal az EU számos módon meg tudja védeni magát, összeszedtük a legfontosabbakat.

Döntőbírók bevonása: Mi a WTO szerepe?

Az EU és tagállamaival együtt 164 ország részvételével működő Kereskedelmi Világszervezet (WTO) azért jött létre, hogy szabályosan működő nemzetközi kereskedelmet biztosítson. A szervezetet felhatalmazták, hogy közbenjárjon és döntsön nemzetközi kereskedelmi vitákban, így a múltban már többször megakadályozta, hogy különféle viták elmérgesedjenek.

A közösen lefektetett szabályok alapján bármely WTO-tag panaszt tehet és jóvátételért folyamodhat, ha szabálytalanságot tapasztal.

A WTO 1995-ös megalapítása óta az Unió 181 esetben volt érintett, 97-szer panaszosként és 84-szer alperesként.

Tisztességtelen termékdömping

A WTO-tagság ellenére az EU külön jogszabályokkal lép fel a mesterségesen alacsony áron kínált termékek ellen, amelyek így veszélybe sodorják a helyi termelőket.

Az ilyen módon alacsonyan tartott árak általában a kibocsátó országban a piaci verseny hiányának vagy jelentős állami beavatkozásnak a következményei, de akár amiatt is létrejöhetnek, mert a szóban forgó cég nem tartja be a nemzetközileg elfogadott munkajogi és környezetvédelmi sztenderdeket.

Ilyen helyzetben az EU dömpingellenes vámokat vezethet be. A képviselők 2017-ben megszavazták a vonatkozó jogszabályok aktualizálását arra vonatkozóan, milyen körülmények között és hogyan vethetők ki az ilyen vámok. Ezeket 2018 májusában kiegészítették más, a tisztességtelen import ellen fellépő intézkedésekkel.

Az új szabályozásról a májusi plenáris ülésen szavaznak a képviselők.

Az acéltól az olajbogyóig: jelenleg is folyó viták

Donald Trump amerikai elnök nemrég bejelentette, hogy külön vámot vet ki az acél és alumínium behozatalára. Az EP-képviselők ezt elfogadhatatlannak nevezték, és kijelentették, hogy az új vám ellentmond a WTO szabályainak. A Parlament március 14-én, szerdán a strasbourgi plenáris ülés keretében vitatja meg az EU lehetséges válaszlépéseit Cecilia Malmström kereskedelemért felelős uniós biztossal.

Napirenden van a spanyol olajbogyók ügye is, amelyre az Egyesült Államok januárban indokolatlan kiegyenlítő vámot vetett ki, miután megállapították, hogy az uniós támogatások miatt a spanyol olajbogyót az egyesült államokbeli termelőkénél alacsonyabb áron tudják értékesíteni. A képviselők a május 14-i plenáris ülésen egyeztettek a témáról Cecilia Malmström uniós biztossal.

Kereskedelmi konfliktusok a múltban

Az EU-nak nem ez az első kereskedelmi összetűzése az Egyesült Államokkal. Korábban a banán vámja miatt fordult az Egyesült Államok a WTO-hoz, ami a panasz szerint igazságtalan előnyhöz juttatott egyes afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni országokat a dél-amerikai térség kárára, ahol az USA-beli cégek is termelnek.

Az Uniónak problémája akadt az Egyesült Államokkal és Kanadával is a hormonkezelt marhahús miatt, amelyet az EU lehetséges egészségügyi kockázatként kezelt. Ebben az ügyben csak 2012-ben született megegyezés, amikor az Unió beleegyezett, hogy növelje a hormonmentes marhahús behozatalát az érintett országokból.

A globalizációról és a nemzetközi kereskedelemről szóló további cikkeink: