Adóelkerülés: a multik ott fizessenek adót, ahol a profitot termelik 

 
 

Számos magyar nagyvállalat is kiskaput keres az előnyösebb adózás érdekében, például alacsonyabb adókulcsú országokban jelentik be a nyereséget. Az új uniós szabályozás ez ellen lép fel.

Adóelkerülés: a multinacionális vállalatok ott fizessenek adót, ahol a profitot termelik ©AP Images/European Union-EP 

Az EP-képviselők csütörtökön fogadták el egy közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) bevezetését. Napirendre került két szabályozás, amely megnehezítené a nagyvállalatok számára, hogy azokban az alacsony adókulcsú országokban adózzanak, ahol nem termeltek nyereséget.

Az Európai Bizottság részletes vizsgálat nyomán megállapította, hogy mely uniós tagállamokban alkalmaznak agresszív adótervezést. Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg és Málta gazdasága árulkodik ilyen gyakorlatokról, ez pedig alááshatja az európai adózás igazságosságát.

Alain Lamassoure (néppárti, francia), a KÖTA-jelentés szerzője rámutatott, hogy épp ezért fontos a közös összevont társaságiadó-alap bevezetése, hiszen ezzel „minden agresszív adótervezésre, a bevételek más tagállamok kárára történő mesterséges mozgatására irányuló próbálkozás idejétmúlttá válik”.

„A nemzeti és az uniós vezetők is kezdik megérteni, hogy a jelenlegi rendszer elavult, és mind az állampolgároknak, mind a kisvállalkozásoknak árt” tette hozzá Paul Tang (szocialista, holland) a közös társaságiadó-alapról szóló jelentés (KTA) szerzője. „Valami elindult, mi pedig folytatjuk a nyomásgyakorlást” - mondta a képviselő.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az Európai Bizottság javaslata szerint két lépésben vezetik be az új szabályozást: először a közös társaságiadó-alapot (KTA), majd azt követően a közös összevont társaságiadó-alapot (KÖTA).

  1. KTA: közös uniós keretrendszer a társaságiadó kiszámolására. Erre jelenleg a különböző tagállamok mind más adózási szabályokat alkalmaznak, a közös adóalap a jövőben ettől kíméli meg a vállalatokat.
  2. KÖTA: a különböző tagállamokban működő leányvállalatoknál keletkezett nyereséget és veszteséget összesítő adóalap.


Az összesített társaságiadó-alap kiszámolása után az érintett tagországok az egyes leányvállalatoknál keletkezett eredmény alapján fognak adóztatni helyi adókulcs szerint. Az eredmény elosztásához használt képlet figyelembe veszi a tagállamok területén fenntartott épületek, eszközök és alkalmazottak számát, valamint a helyi értékesítés mértékét is.

„Korábbi adatgyűjtés alapján a Parlament egy új együtthatót is figyelembe vesz a képletben, amely alapján a vállalatok pénzügyi nyereségét osztja szét a tagállamok között” - magyarázta Alain Lamassoure.

„A jövőben egy digitális adó bevezetésére is szükségünk lesz, amilyen hamar csak lehetséges” - hangsúlyozta Paul Tang. „Egy kutatás szerint a Google és a Facebook miatt három év alatt az adóbevételek 5,1 milliárd eurós kiesésére számíthatunk. Ideje, hogy megváltoztassuk a szabályokat, hogy újra igazságos legyen a játék” - tette hozzá a képviselő.

Emellett az olyan nem kézzelfogható javak megadóztatására is megoldást kell találni, mint például a személyes adatok, amelyek már most számos vállalat számára termelnek hatalmas profitot.

A Parlament szerepe

Adózási kérdésekben az EP tanácsadói szereppel bír. Az uniós jogszabályokat a Tanácsnak egyhangúan kell jóváhagynia.

A Parlament kiemelten foglalkozik az adóelkerüléssel és az adócsalással. Márciusban a képviselők megegyeztek egy a pénzügyi bűncselekményeket, adókijátszást és adóelkerülést vizsgáló különbizottság felállításáról.