A nem-személyes adatok szabad áramlása 

 
 

Az európai egységes piac alapja az emberek, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlása, a következő lépés, hogy ez a nem-személyes adatokra is igaz legyen.

Az EP lehetővé tenné a nem-személyes adatok szabad áramlását ©AP Images/European Union - EP 

Megszavazta a nem-személyes adatok szabad áramlásáról szóló jelentéstervezetet a belső piaci szakbizottság hétfőn. A tervezet célja, hogy elhárítsa a nem-személyes adatok kezelésére háruló területi akadályokat, ezzel segítve például nemzetközi szinten működő felhőalkalmazások működését.

„Ez a szabályozás gyökeres változást hoz az európai digitális gazdaságba, és potenciálisan óriási előnyökkel járhat a cégek és közintézmények hatékonyságára nézve. A szabályozás a mesterséges intelligencia, a számítási felhők, és a big data elemzés útját is egyengetni fogja” - mondta el Anna Maria Corazza Bildt (néppárti, svéd) jelentéstevő, a belső piaci szakbizottság alelnöke.

Jelenleg a tagállamok a vállalkozásokat és a közintézményeket is gyakran arra kötelezik, hogy az adatkezelést az adott ország határain belül oldják meg. Az ilyen jellegű korlátozások és az adatok hordozhatóságára vonatkozó jogi bizonytalanság évente több milliárd euró kiesést jelent az uniós vállalkozásoknak.

A jövőben területi korlátozás csak abban az esetben lenne megengedett, ha az a közbiztonság védelme miatt elkerülhetetlen. A felhő alapú szolgáltatások közti adathordozhatóság valódi nemzetközi versenyt biztosítana.

Corazza Bildt hozzátette, hogy a szabályozás egy jelentős előrelépés az adatkezelésnél tapasztalható protekcionizmus ellen, amely komoly veszélyt jelent a digitális gazdaság számára.

„A célom, hogy egyértelmű, netsemleges szabályozás szülessen, amely kiállja majd az idő próbáját”

Anna Maria Corazza Bildt (néppárti, svéd) 
Idézet megosztása: 

A személyes adatokra nem érvényes

A szabályozás kizárólag a nem-személyes adatokra vonatkozik, tehát vagy eleve nem személyes természetű adatokról van szó, vagy anonimizálás révén nem lehet belőlük azonosítani az érintett személyt. Ilyen módon a jelentéstervezet kiegészíti a május 25-én életbe lépett általános adatvédelmi szabályozást (GDPR).

Mi a következő lépés?

A jelentéstervezetről júniusban szavaz a Parlament a plenáris ülésen Strasbourgban. Ha az EP-képviselők elfogadják, már június 14-én megkezdődhet az egyeztetés a Parlament, a Tanács és a Bizottság között.