Többnyelvűség online: megvalósul a nyelvek közötti egyenlőség a digitális térben? 

 
 

Egyre több digitális eszköz használ nyelvi feldolgozásra épülő technológiát, a kisebb nyelvek viszont könnyen lemaradhatnak. Jill Evans EP-képviselőt kérdeztük a megoldásról.

Jill Evans EP-képviselő 

Az Európai Unió 24 hivatalos, valamint 60 regionális és kisebbségi nyelvéből egyre kevesebbet használunk online, a sokak által beszélt, illetve a kisebb nyelvek között egyre jobban kitűnik a különbség. Jill Evans (zöldpárti, brit) nyelvek közötti digitális egyenlőségről szóló jelentése szerint több ilyen kisebb nyelvet a kihalás fenyeget a digitális térben.

Miért fontos a nyelvek közti egyenlőség a digitális térben, amikor legtöbbünk ugyanazon a maroknyi nyelven kommunikál egymással, leginkább angolul?

A digitális világ többé nem választható el a valós életünktől. Siritől kérünk útbaigazítást vagy Alexát kérjük meg arra, hogy tegyen be zenét. A kevésbé használt és kisebbségi nyelveket beszélők nem tudnak a saját nyelvükön hozzáférni ezekhez a szolgáltatásokhoz, és általában valamelyik domináns nyelv használatára kell szorítkozniuk online. Az a helyzet, hogy számos technológia kizárólag csak ezen a maroknyi domináns nyelven érhető el. De ezek a technológiák egyre fontosabb szerepet játszanak az életünkben, így van egy jogos félelem arra vonatkozóan, hogy ez a digitális trend a való életben is kihat majd a nyelvhasználatunkra.

A nyelv több mint kommunikációs eszköz, valójában kapcsolódik a kultúrához és az identitáshoz is. Az EU-ban több mint 80 nyelvet beszélnek. Walesben és sok más országban az embereknek kampányolniuk kellett a nyelvi egyenlőségért, különösen a kisebbségi nyelvek esetében, hogy az élet minden területén használhassák a saját nyelvüket.

Hogyan erősíthetjük a többnyelvűség szerepét a digitális térben? Pénzügyileg kell támogatnunk?

Az USA-ban és Ázsiában hatalmas összegeket fektetnek a nyelvi technológiákba, Európa pedig elmarad ettől. A jelentésem arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy széles körű, hosszú távú és összehangolt finanszírozási programot.

Egy másik javaslat, hogy a tagállamok hozzanak létre a digitális írástudást fejlesztő programokat a kevésbé beszélt nyelveken, valamint emeljék be a nyelvi technológiára épülő képzéseket és eszközöket az iskolai tananyagba. Ez arra ösztönözné az embereket, hogy már fiatal koruktól kezdve online is minél többet használják a saját nyelvüket, és megismerkedjenek olyan nyelvi feldolgozásra épülő technológiákkal, mint az automatikus fordítás, a felolvasó alkalmazások és a beszédfelismerés.

Milyen hatással van ez a kérdés a vállalkozásokra és az emberekre?

A digitális korban a nyelvi akadályok jelentős kihívás elé állítanak. 2015-ben például az európaiak mindössze 16%-a rendelt valamit online egy másik EU-s országból. A nyelvi technológiák megoldást kínálnak az emberek közti kapcsolatok javítására és ösztönzik a nemzetközi kereskedelmet.

A bonyolult adminisztratív folyamatokat nézve a nyelvi technológiák jelentősen javíthatják az emberek részvételi lehetőségét annak az országnak az ügyeiben, ahol élnek.

A kisebbségi nyelvek, például a wales-i és a baszk digitálisan hátrányos helyzetben vannak, de az EU számos hivatalos nyelve is, mint az ír, az észt, a cseh vagy a dán. Az európai nyelvek nagymértékben profitálhatnak a nyelvi technológiákba, eszközökbe és erőforrásokba való befektetésből.

Mik a következő lépések?

A jelentés szeptemberben kerül a plenáris ülés elé.