Az EU a globalizált világban 

 
 

Megosztás itt: 

A globalizációnak köszönhetően az országok közötti valódi távolság lecsökkent és ma könnyebb kapcsolatba lépniük és kereskedniük egymással, mint valaha.

Az EU kereskedelmi politikája

A kereskedelempolitika uniós szintre emelése nagyobb súlyt biztosít a tagállamoknak a kétoldalú tárgyalások során és a multinacionális szervezetekben, mint például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).

Az EU kereskedelmi politikája három fő pillérre támaszkodik:

  • kereskedelmi megállapodások az EU-n kívüli országokkal
  • a piac szabályozása az uniós vállalatok és termelők védelme érdekében
  • részvétel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) munkájában, amelynek ugyan az uniós országok egyenként is a tagjai, az EU képviseli az érdekeiket a nemzetközi színtéren


Az EU kereskedelmi megállapodásait a Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy életbe lépjenek. Összefoglalónkat a témában ide kattintva lehet elolvasni.

A globalizáció előnyei

Az EU a nemzetközi kereskedelem egyik legfontosabb szereplője, az USA és Kína után. Globális szinten az összes export 15%-át az Unió adja.

2017-ben több mint 36 millió, vagyis minden hetedik munkahely az uniós exportnak köszönhetően jött létre.

Emellett a kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően növekszik a verseny, ez pedig nagyobb választékot és alacsonyabb árakat eredményez a ruháktól kezdve az okostelefonokon át a különböző szoftverekig és szolgáltatásokig minden kategóriában. A globalizációra vonatkozó legfontosabb adatokat és számokat ide kattintva lehet megtalálni.

A globalizáció persze kihívásokat is jelent az EU számára, mint például a munkahelyek elvesztése, vagy a munkahelyek új helyre költöztetése. Az Unióban a leginkább érintett, veszélyeztetett ágazatok a textilipar, fémipar, és a gyárak.

Az EU a globalizáció negatív hatásainak kompenzálására hozta létre az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot 2006-ban. A célja, hogy pénzügyi támogatáson, tréningeken és oktatáson keresztül segítséget nyújtson azoknak, akik a globalizáció következtében veszítették el a munkájukat.

Az EU feladata az is, hogy biztosítsa a tisztességes verseny feltételeit a tagállamok kereskedői számára. Ezek közé tartozik például, hogy dömpingellenes intézkedéseket hoz.

A kereskedelem és az emberi jogok

Az Európai Parlament egyik legfontosabb feladata, hogy fellépjen az emberi jogok védelmében nemcsak az Unión belül, hanem azon kívül is.

Az EU számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a kereskedelmet is felhasználja az emberi jogok védelmében. Megtiltotta például a konfliktusásványokkal kapcsolatos importot, és az olyan termékek behozatalát, amelyek hozzájárulhattak kínzásokhoz, vagy kivégzésekhez.

A Parlament 2017-ben új uniós szabályokra tett javaslatot, amelyek arra köteleznék a textilipart és a ruházati cégeket, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat.