Mennyiségi lazítás: mit is jelent és mire használja az Európai Központi Bank? 

 
 

Megosztás itt: 

A szakbizottsági vitát honlapunkon is élőben közvetítjük 

Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke vitatja meg ma az Európai Parlament gazdasági szakbizottságában az EKB utolsó, egyben legvitatottabb eszközét a gazdasági válság felszámolására: a mennyiségi lazítást. Március elején az EKB azzal a céllal kezdett államkötvényeket vásárolni, hogy ezáltal csökkenjen az alapkamat, emelkedjen az infláció és meginduljon a gazdasági növekedés. A vitát honlapunkon 15 órától közvetítjük élőben.

A mennyiségi lazítás a legújabb és egyben legellentmondásosabb a monetáris politika úgynevezett nem hagyományos eszközei közül, amelyhez azt követően nyúlt az EKB, hogy nem volt lehetősége tovább csökkenteni az alapkamatot.


Habár az EKB mostanára nullához közelire csökkentette az alapkamatot, amivel rendkívül olcsóvá tette a pénzt a bankok számára, azok továbbra sem hiteleznek, a vállalkozások nem fektetnek beruházásokba, az emberek pedig nem költenek. Mindez veszélyesen alacsony inflációt eredményez, illetve azt, hogy a gazdaság nagyon kevéssé, vagy egyáltalán nem növekszik.


Az EKB ezért más utat választott arra, hogy pénzt fecskendezzen a gazdaságba. Az állam- és magánszektorbeli kötvények vásárlásával, vagyis a mennyiségi lazítással szeretne gazdasági növekedést elérni.


Mit is jelent mindez pontosan?


A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a kötvény kibocsátójának ígérete a kötvény megvásárlója felé a hitel kamatostul történő visszafizetésére. Amennyiben kevés potenciális kötvényvásárló van jelen a piacon, a kötvénykibocsátóknak magasabb kamatot kell kínálniuk, hogy vonzóbbá tegyék kötvényeiket.


A mennyiségi lazítás jelen esetben azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank növeli a pénzmennyiséget a gazdaságban azáltal, hogy állam- és magánszektorbeli kötvényeket (adósságot) vásárol.


Az, hogy az EKB nagy összegben vásárol állam- és magánszektorbeli kötvényeket, egy nagy kötvényvásárló (hitelező) piacra lépését jelenti. Ennek köszönhetően az egyes országok államadósságainak kamatszintjei csökkenni kezdenek, amely segít a pénzhiánnyal küzdő kormányoknak forráshoz jutni.


Azzal, hogy az EKB a másodlagos piacon adósságot vásárol, gyakorlatilag pénzt pumpál a gazdaságba, amely végeredményben azon szervezetek és magánszemélyek számlájára kerül, akiktől az EKB kötvényt vásárolt.


Az EKB abban bízik, hogy a kötvények kibocsátói arra használják fel az így befolyó pénzt, hogy kockázatosabb (a készpénz tartásánál magasabb kamatjövedelemmel kecsegtető) eszközökbe fektetnek, vagy kiadásaikat finanszírozzák. Ez erősítené a gazdasági növekedést, növelné a foglalkoztatottságot és az inflációt.


A Fed, az Amerikai Egyesült Államok központi bankja, valamint a brit és japán jegybankok egy ideje már az állam- és magánszektorbeli kötvények vásárlásának gyakorlatát követik a gazdaságélénkítés érdekében. Most a nagy központi bankok közül utolsóként az EKB is erre az útra lép.


A mennyiségi lazításról szóló vitát az EuroparlTV oldalán lehet élőben követni.

 

További hírek az Európai Parlament weboldalán olvashatók.