Összefoglaltuk a májusi plenáris ülés főbb híreit: állásfoglalás a magyarországi alapjogok helyzetéről és a menekültek áthelyezéséről, az ENSZ-főtitkár beszéde, vita a Brexit-tárgyalásokról.

A magyar helyzet indokolttá teszi annak az eljárásnak az elindítását, amely Magyarország elleni szankciókat is eredményezhet, olvasható az EP szerdán elfogadott állásfoglalásban. Az áprilisi plenáris vita nyomán született szövegben a képviselők úgy látják, súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota. Felszólítják a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket és állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessen Budapesten.

 

Megszavazta csütörtökön az EP az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát szavatoló új szabályokat. Az új szabályok értelmében a szabadságukat, tanulmányaikat töltő vagy üzleti úton járó uniós állampolgárok nemsokára korlátlanul élvezhetik ezeket.


A fegyveres konfliktusok, az emberi jogok megsértése, a klímaváltozás és a globalizáció veszélyeinek kezelésében kérte az EP-képviselők együttműködését António Guterres ENSZ-főtitkár felszólalásában a szerdai plenáris ülésen.


Donald Tusk, a Tanács elnöke ismertette a tagállamok által az április 29-i csúcson elfogadott iránymutatásokat a Brexit-tárgyalásokra vonatkozóan szerdán a plenáris ülésen. A képviselők üdvözölték, hogy a 27 tagállam egységesen gondolkodik a Brexit feltételeiről.


Az EP-képviselők csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban újra felszólítják a tagállamokat, hogy tartsák magukat a 2015. szeptemberi tanácsi döntéshez és vegyenek át menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól, főleg, ami a gyermekeket illeti. A képviselők kedden vitatták meg a témát, erről szóló összefoglalónkat ide kattintva lehet megtekinteni.


Az EP csütörtökön elfogadott állásfoglalásában azt kéri, hogy a csecsen hatóságok azonnal vessenek véget a meleg férfiak üldözésének, Oroszország haladéktalanul indítson vizsgálatot, az EU és az Európa Tanács pedig segítse a nyomozást.


Könnyítse meg a Bizottság az élelmiszerek adományozását és teremtsen tiszta helyzetet a termékeken szereplő lejárati időt jelölő elnevezések között - kérik az EP-képviselők egy szerdán elfogadott állásfoglalásban. Az EP azt akarja elérni, hogy 2030-ra a felére csökkenjen a most évi 88 millió tonna kidobott élelmiszer mennyisége. További információ infografikánkon.

 

Az uniós állampolgárok számára a legnagyobb kihívást a globalizáció jelenti - mondta több képviselő a Jyrki Katainen bizottsági alelnökkel folytatott keddi vitában, ahol üdvözölték a Bizottság május 10-én publikált elemzését.


További hírek az Európai Parlamentből erre a linkre kattintva.