Európa jövője: hogyan tovább az uniós foglalkoztatás- és szociálpolitika terén? 

 
 
Szociálpolitika az EU-ban ©AP Images/European Union-EP 

A szociális politika gyermekkorunktól a nyugdíjas éveinkig az egész életünkre hatással van. Összefoglaljuk, hogy mit tesz az EU és a Parlament a szociális biztonság javításáért.

A szociális védelem mértéke világszinten Európában az egyik legnagyobb, akár az életminőségre, akár a jólétre gondolunk. A gazdasági válság következményei azonban nagymértékben sújtották a tagállamok szociális rendszereit, hatásai még mindig érezhetőek, és kihívás elé állítják az EU-t. A munkanélküliségi ráta összességében ugyan csökkenő tendenciát mutat, mégis nagyok a különbségek az egyes tagországokban, közben pedig Európa társadalma öregszik, valamint a digitalizáció miatt kialakult új üzleti modellek igyekszenek kikerülni a szociális rendszerek kötelezettségeit.

 

Teendő tehát akad bőven az EU számára ezen a téren is. Az Unió vezetői az EU 60. évfordulóját jó alkalomnak látták arra, hogy átgondolják a következő évekre vonatkozó stratégiát, amelynek fontos eleme Európa szociális politikájának megerősítése a jövőben. A Bizottság már ismertette az erre vonatkozó terveit, amelyek mintegy vitaindítóul szolgálnak, most összeszedtük, hogy mit tesz a Parlament ennek érdekében.

 

Foglalkoztatási- és szociálpolitika: az EU és a tagállamok

 

A foglalkoztatás- és szociálpolitika területéért elsősorban a tagállami kormányok felelősek, az EU uniós forrásokkal támogatja és egészíti ki a tagországok ezen a téren hozott intézkedéseit, de csak limitáltak a lehetőségei.

 

Annak érdekében, hogy ellensúlyozza az Európában kirajzolódó demográfiai trendnek, főként a népesség elöregedésének a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt hatásait, az Unió számos intézkedést hozott az elmúlt időszakban.

 

Az EU-s jogszabályok erősítik a tagállamok közötti koordinációt és az információ megosztását, és kiterjednek az egyenlő bérekre, a képzettséget igazoló iratok elismerésére EU-szerte, a munkakörülmények egységes szabályozására és a minimum jogok biztosítására, vagy éppen a dolgozók egészségügyi és szociális biztonságára.

 

Az EU intézkedései a szociális Európáért

 

Az Unió számos lépést tett a közelmúltban a foglalkoztatás növeléséért: az Európa 2020 stratégia például olyan intézkedéseket takar, amelyek célja, hogy a 20–64 éves korosztály 75%-ának legyen munkája. A foglalkoztatást segíti az EU álláskeresési portálja is, az EURES, amelynek célja, hogy hidat képezzen a munkaadók és az álláskeresők között. Az EU ennek pénzügyi vonatkozását is támogatja az Európai Szociális Alapon (ESZA) belül elkülönített forrásokkal.

 

A fiatalok kiemelt figyelmet kapnak ezen a téren. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célja, hogy támogassa a fiatalokat azokban a régiókban, ahol az ifjúsági munkanélküliség 2012-ben meghaladta a 25%-ot. Az Európai Szolidaritási Testület pedig új lehetőségeket kínál az önkéntes munkára Európa-szerte.

 

A Parlament 2016 elején támogatta egy, a feketemunka visszaszorítását célzó európai fórum felállítását, amelynek egyik célja, hogy erősítse a tagállamok együttműködését ezen a téren.

Az Európai Bizottság áprilisban ismertette a szociális jogok európai pillérére vonatkozó terveit, amely rögzít egy sor kulcsfontosságú alapelvet és jogot, hogy javítsa a munkaerőpiacok és jóléti rendszerek működését. A Parlament a javaslathoz fűzött jelentésében arra kérte a Bizottságot, hogy garantálja a megfelelő munkakörülményeket minden állásfajta esetében, támogassa a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését és tegyen lépéseket a gyerekmunka ellen.

 

A férfiak és nők nyugdíja között átlagosan nagyjából 40%-os különbség van Európában. Az EP-képviselők a júniusi plenáris ülésen számos olyan javaslatról szavaztak, amelyek ezt a különbséget csökkentenék.

 

Az Európai Unió jövője - hogyan tovább?

 

Az Európai Bizottság az EU jövőjéről folyó vita részeként június végéig öt témában tesz közzé vitaanyagokat: Európa szociális dimenziójának kialakítása, az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése az öt elnök 2015. júniusi jelentése alapján, a globalizáció kiaknázása, Európa védelmének jövője, az uniós pénzügyek jövője.

 

A vitaanyagok elképzeléseket, javaslatokat, lehetőségeket és forgatókönyveket mutatnak be arra vonatkozóan, hogy hogyan fog kinézni Európa 2025-ben, és mintegy vitaindítóként szolgálnak. A gondolatokat Jean-Claude Juncker bizottsági elnök 2017. szeptemberi, az Unió helyzetéről szóló beszédében viszi majd tovább.