Európa jövője: hogyan tovább az uniós foglalkoztatás- és szociálpolitika terén? 

 
 

A szociális politika gyermekkorunktól a nyugdíjas éveinkig az egész életünkre hatással van. Összefoglaljuk, hogy mit tesz az EU és a Parlament a szociális biztonság javításáért.

Szociális biztonság ©AP images/European Union - EP 

A szociális védelem mértéke világszinten Európában az egyik legnagyobb, akár az életminőségre, akár a jólétre gondolunk. A gazdasági válság következményei azonban nagymértékben sújtották a tagállamok szociális rendszereit, hatásai még mindig érezhetőek, és kihívás elé állítják az EU-t. A munkanélküliségi ráta összességében ugyan csökkenő tendenciát mutat, mégis nagyok a különbségek az egyes tagországokban, közben pedig Európa társadalma öregszik. A digitalizáció miatt kialakult új üzleti modellek, melyek rugalmas munkaidőt és körülményeket biztosítanak, egyre népszerűbbek és fontosabbak.

Foglalkoztatási- és szociálpolitika: az EU és a tagállamok

A foglalkoztatás- és szociálpolitika területéért elsősorban a tagállami kormányok felelősek, ami azt jelenti, hogy ők döntenek olyan dolgokról, mint a minimum jövedelem, a kollektív szerződések, a nyugdíjrendszer, a nyugdíjkorhatár, vagy a munkanélküli támogatások. Az EU uniós forrásokkal támogatja és egészíti ki a tagországok ezen a téren hozott intézkedéseit, de csak limitáltak a lehetőségei. Az uniós törvények és támogatások például a nemzeti kormányok intézkedéseinek hatékonyabb koordinálásában és monitorozásában segítenek, ahogy a jó gyakorlatokat is igyekeznek támogatni.

Az 1957-es Római szerződés már lefektet olyan alapvető elveket, mint hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő fizetést kell biztosítani, vagy hogy a munkavállalók szabadon mozoghatnak az EU területén belül. Hogy ezt lehetővé tegyék, további rendelkezéseket fogadtak el, például a diplomák egységes elismerésére, a munkaidőre és körülményekre, az egészségügyi ellátásra vagy a nyugdíjrendszerre vonatkozóan.

2017 novemberében a Parlament, a Tanács és a Bizottság elhatározta, hogy új és még hatékonyabb jogokat biztosít a polgárainak és lépéseket tesz egy még igazságosabb munkaerőpiac létrehozása felé, ezért kihirdették A szociális jogok európai pillérét, amely 20 kulcsfontosságú alapelven nyugszik és számos kezdeményezést magában foglal az alábbi területekre vonatkozóan: egyenlő hozzáférés a munkaerőpiachoz, igazságos munkakörülmények és fenntartható szociális védelem.

Szociális jogok a külföldön dolgozóknak

Az EU a szociális jogaink koordinációjával biztosítja a szociális védelmet azoknak a polgároknak is, akik egy másik uniós tagállamba költöznek, a képviselők pedig azon dolgoznak, hogy az erre vonatkozó jelenlegi szabályokat még igazságosabbá, világosabbá és könnyebben elfogadhatóvá tegyék. A Parlament emellett az Európai Munkaügyi Hatóság felállításán is dolgozik, 2018 májusában pedig új szabályokat fogadott el az egyenlő bérek biztosítása érdekében.

Segítség a munkanélkülieknek és a fiataloknak

Az 1957-ben létrehozott Európai Szociális Alap az Unió fő eszköze a foglalkoztatásért és a szociális befogadásért vívott harcban. Már eddig is millióknak segített, hogy új dolgokat tanulhassanak és új munkát találhassanak. A képviselők most egy modernebb verzión dolgoznak, amely a fiatalokra és a gyerekekre koncentrál. Az Európai Szociális Alap Pluszba számos, már jelenleg is létező program és alap olvad be, hogy még nagyobb segítséget tudjon nyújtani a célcsoportoknak.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap olyan embereket támogat, akik a globalizáció, vagy a pénzügyi-gazdasági válság miatt veszítették el a munkájukat (például amikor nagy cégek bezárnak, vagy a termelés az EU-n kívülre költözik), és akik elbocsátása negatívan befolyásolja a régió gazdaságát. Jelenleg új szabályokon dolgozik a Parlament, amely a 2020 utáni időszakra vonatkozik majd és nagyobb elérhetőséget biztosít az alaphoz, illetve még inkább a digitalizáció és környezeti változások okozta kihívásokra fókuszál.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (Eures) egy olyan szolgáltatás, amely munkavállalóknak és munkaadóknak biztosít információkat és segítséget a munkakeresésben.

Az EU a fiatalok munkanélkülisége ellen is harcol, 2013-ban ezért az uniós tagállamok létrehozták az Ifjúsági Garancia Progamot, amely minden 25 év alatti fiatalnak további tanulási vagy munkalehetőséget, illetve gyakornoki programokat biztosít négy hónapon belül, miután munkanélkülivé váltak, vagy befejezték a tanulmányaikat.

Az Európai Szolidaritási Testület célja pedig az, hogy önkéntes programokat, vagy munkalehetőségeket biztosítson a fiataloknak olyan projektekben, amelyekből az európai polgárok és közösségek is profitálni tudnak.

Ha kíváncsi arra, mit tesz még az EU a fiatalok munkanélkülisége ellen, olvassa el alábbi cikkünket.

Munkakörülmények

Az Európai Parlament folyamatosan dolgozik a munkakörülmények javításán, például azzal, hogy lefekteti a munkakörülmények minimumfeltételeit, beleértve a próbaidőszak vagy a munkaidő hosszát is. Az EP időről időre frissíti a munkavállalók védelmére szolgáló szabályokat is, például azzal, hogy csökkentik a daganatos megbetegedéseket kiváltó rákkeltő anyagokat (karcinogének és mutagének) a munkahelyeken.


Az Európai Parlament folyamatosan kéri a Bizottságot, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek csökkentik a fizetések és nyugdíjak különbségét a férfiak és a nők között, 2018 szeptemberében pedig egy, a munkahelyi szexuális zaklatás elleni javaslatot is megfogalmaztak.

A Parlament továbbá új szabályokkal próbálja védeni a munka és a magánélet egyensúlyát is, a képviselők az új szabályokkal segítenék a kisgyerekes szülőket, valamint a családtagjaikat gondozókat a munka és a magánélet sikeresebb összehangolásában.

Befogadóbb munkaerőpiac

A Parlament saját kezdeményezésű jelentésben foglalkozik a betegszabadság kérdésével és azzal, hogy egy nagyobb vagy krónikus betegség után könnyebben vissza tudjanak illeszkedni a dolgozók a munkaerőpiacra. A képviselők nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes értékű tagjai tudjanak lenni a társadalomnak, erről szól az Akadálymentesítési Irányelv.