Kevesebb forrásból több finanszírozás? Az uniós pénzügyek jövője 

 
 

A Parlament és a Tanács együtt dönt az Unió teljes éves költségvetéséről. Évről évre egyre több a finanszírozandó ügy, összefoglaltuk a fontosabb tudnivalókat az EU-s büdzséről.

Az uniós költségvetés jövője ©AP Images/European Union-EP 

Az Unió vezetői az EU 60. évfordulóját jó alkalomnak látták arra, hogy átgondolják a következő évekre vonatkozó stratégiát, amelynek egyik eleme az uniós pénzügyek jövője.

A legutóbbi Eurobarometer-felmérésben a válaszadók nagy része azt mondta, hogy 15 kulcsfontosságú területen nagyobb szerepet szánnak az EU-nak, és szeretnék, ha az többet tenne és több intézkedést hozna. Ezek közé tartozik a migráció, a munkanélküliség elleni küzdelem, a terrorizmus elleni fellépés, vagy éppen a környezetvédelem.

Ezen feladatok ellátásához azonban pénzügyi forrásokra van szükség.

Mire? Mennyi? Miből?

Az Európai Unió 2017. évi költségvetése 157,86 milliárd euró. Ez óriási összegnek tűnik, ugyanakkor azonban mindössze kb. 1%-a az EU-tagországok által évente megtermelt vagyonnak.

Az EU költségvetése jelenleg az úgynevezett „hagyományos saját forrásokból”, azaz például vám- és áfabevételekből, valamint a tagállamok gazdasági helyzete alapján meghatározott közvetlen hozzájárulásból áll. Utóbbi adja a finanszírozás 80%-át.

Ennek hozzávetőleg 94%-át azonban az EU vissza is forgatja az országokhoz, hiszen konkrét helyi tevékenységek végrehajtását finanszírozza az uniós országokban és az EU határai kívül. Az uniós gépezet működtetése a büdzsé 6%-át teszi ki.

Az uniós költségvetési források oroszlánrésze a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás fellendítését szolgálja, de az EU emellett a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására is jelentős összegeket fordít.

A többéves pénzügyi keret

A konkrét kereteket ehhez a többéves pénzügyi keret határozza meg, amely az EU hosszú távú költségvetése. Ebben található, hogy 2014–2020 között mennyi pénzt költsön az EU agrárpolitikára, a szegényebb régiók támogatására vagy éppen külpolitikára.

A Parlament kezében van egy fontos eszköz annak figyelemmel követéséhez, hogy miként használják fel az intézmények az EU költségvetését, és milyen projekteket finanszíroznak belőle, ez pedig a zárszámadás.

A zárszámadás lényege, hogy az EP véleményt mond arról, hogy az uniós intézmények és ügynökségek egy adott évben megfelelően használták-e fel a költségvetésüket. A Parlament a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság jelentése alapján, a Tanács ajánlásait figyelembe véve dönt a zárszámadás jóváhagyásáról, megtagadásáról vagy elhalasztásáról.

EU-költségvetés: saját források vs. a tagállamok befizetései

Az EU költségvetése tehát nagyrészt a tagállamok hozzájárulásaiból áll össze. Nemrég azonban az EP-képviselők készítettek egy jelentést, amelyben azt javasolják, hogy az EU a jövőben támaszkodjon kevésbé a tagállamok befizetéseire és jobban a saját forrásaira az uniós költségvetés tervezése során, ahogy tette ezt régen évtizedeken át.

Az EP 2014-ben munkacsoportot hozott létre, hogy kidolgozzon egy jelentést arról, hogyan támaszkodhat az EU jobban a saját forrásaira és róhat kisebb terhet a tagállamokra a költségvetése finanszírozásakor. A javaslatok miatt természetesen nem változnak az erőviszonyok a tagállamok és Brüsszel között, a pénzügyminiszterek ugyanazt a szerepet töltik be uniós, mint nemzeti szinten.

Emellett az EP nemrég jelentést fogadott el, amelyben azt javasolja, hogy legyen rugalmasabb az EU többéves pénzügyi kerete, és alkalmazkodjon jobban a hirtelen jött változásokhoz. Ez lehetőséget ad arra, hogy az EU változtasson a hosszú távú költségvetésen például a migrációs válság súlyosbodása, egy nem várt biztonsági probléma, vagy természeti katasztrófa esetén.

A Parlament nemrég három, az EU jövőjével foglalkozó állásfoglalást fogadott el, amelyben az EP-képviselők kifejtik, min változtatnának a jövőben ahhoz, hogy az EU sikeresen kezelje a nehézségeit és kihívásait.

Az Európai Unió jövője - hogyan tovább?

 

Az Európai Bizottság az EU jövőjéről folyó vita részeként június végéig öt témában tesz közzé vitaanyagokat: Európa szociális dimenziójának kialakítása, az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése az öt elnök 2015. júniusi jelentése alapján, a globalizáció kiaknázása, Európa védelmének jövője, az uniós pénzügyek jövője.

A vitaanyagok elképzeléseket, javaslatokat, lehetőségeket és forgatókönyveket mutatnak be arra vonatkozóan, hogy hogyan fog kinézni Európa 2025-ben, és mintegy vitaindítóként szolgálnak.  A gondolatokat Jean-Claude Juncker bizottsági elnök 2017. szeptemberi, az Unió helyzetéről szóló beszédében viszi majd tovább.