A jogállamiság helyzete a tagállamokban és a híres 7. cikk 

 
 

Elfogadta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentést szeptember 12-én a Parlament. Infografikánkon bemutatjuk, hogyan reagálhat az EU, ha egy tagállam megsérti az alapértékeket.

A magyar jogállamiság helyzete

Judith Sargentini (zöldpárti, holland) jelentését szeptember 11-én tárgyalta az EP. A dokumentum felszólítja a Tanácsot, hogy indítsa el a 7-es cikkely szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, fennáll-e az egyértelmű veszélye, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit.

A dokumentum szerint hazánkban többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete ad okot aggodalomra.

Az EP-képviselők a vita másnapján, szeptember 12-én megszavazták a jelentést. A mostani az első alkalom, hogy a Parlament kezdeményezi a 7-es cikk szerinti eljárás elindítását a jogállamiság, a demokrácia, és az alapjogok súlyos tagállami megsértésének egyértelmű kockázata miatt.

A magyarországi helyzetről szóló jelentés előzményei

A Parlament 2017 májusában elfogadott állásfoglalásában kimondta, hogy a magyar helyzet indokolttá teszi a 7. cikk szerinti eljárás elindítását, és meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata.

A képviselők utasították az állampolgári jogi szakbizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról. A szakbizottság június 25-én fogadta el a jelentést, amely így a plenáris elé kerül.

Mit takar pontosan a 7. cikk, amely ezt az eljárást szabályozza?

 

A 7. cikk szerinti eljárás 

A 7. cikk szerinti eljárás

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta a Parlament kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését.

A 7. cikkely (2) bekezdése egy másik eljárásra ad lehetőséget, amikor a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van. A 7. cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

A lengyel helyzet is napirenden van

Az EP 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásában jelezte, hogy szerinte veszélyben vannak az alapvető európai értékek Lengyelországban, és a 7. cikk szerinti eljárás elindítását kérte, hogy megelőzzék a jogállamiság súlyos sérelmét.

Decemberben az Európai Bizottság is - az EP döntésétől függetlenül - úgy döntött, hogy szükség van a 7. cikk szerinti eljárás elindítására. Az EP a februári plenáris ülésen fogadta el a Bizottság javaslatát támogató állásfoglalást.

A Bizottság aggályai

Az Európai Bizottság 2015 novembere óta figyeli a lengyelországi jogállamiság helyzetét és immár két éve egyeztet a kormánnyal, mert - miután Lengyelország számos nemzeti jogszabályt módosított - aggódik az alkotmánybíróság és a bíróságok függetlensége miatt. Négy ajánlást adott ki az elmúlt időszakban, amelyek célja, hogy megakadályozzák a helyzet romlását. A Tanács júniusban tartotta az első meghallgatást a lengyel kormány képviselőivel, hogy az ő álláspontjukat is tisztábban lássa.