Schengen: valóban veszélyben van a belső határok nélküli Európa? 

 
 

Napjaink fő kihívásai, mint a menekültválság, vagy a terrorfenyegetettség, a schengeni rendszert is érintik. Összefoglaltuk, hogyan hatnak ezek az EU belső határok nélküli övezetére.

Az EP május 29-én vitázik és másnap szavaz a schengeni rendszert stabilizáló javaslatairól ©AP Images/European Union-EP 

A schengeni térség óriási nyomás alatt áll - írja a Parlament a határok nélküli rendszer működéséről szóló jelentésében.

„A tagállamok kormányai bűnbakot csináltak a schengeni rendszerből, ezt okolják a biztonságpolitika kudarcaiért és az európai menedékjogi rendszer gyengeségeiért. De Schengen nem a probléma, hanem a megoldás” - magyarázza Carlos Coelho (néppárti, portugál) jelentéstevő az EP álláspontját. A képviselő szerint ha a tagországok azt a retorikát használják, hogy a szabad mozgás a problémáink fő oka, az a belső határok nélküli térség végét jelentheti.

Inog a schengeni rendszer?

Az Európát 2015-ben elérő menekültáradat több tagország szerint is veszélyt jelentett a belső biztonságra, így éltek a Schengeni határellenőrzési kódexben foglalt lehetőséggel és néhány szakaszon ideiglenesen újra bevezették az ellenőrzéseket.

A változtatás eredetileg ugyan kivételesnek és ideiglenesnek indult, de a schengeni rendszer még ma, két évvel később sem állt vissza a rendes kerékvágásba.

„A belső határellenőrzés azért él még mindig néhány helyen, mert így fizetünk meg a gondokért, amelyek igazából kívül esnek a schengeni rendszer mozgásterén, mint például a menedékjog” - mondja Carlos Coelho.

„Úgy látszik, hogy könnyű kihasználni az állampolgárok félelmeit. Ezt teszik azok, akik populista politikát folytatnak, a tagállamok pedig nem harcolnak ez ellen” - teszi hozzá a képviselő.

Jelenleg hat országban él a belső ellenőrzés, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában, de Magyarország, Szlovénia és Belgium is élt már korábban a lehetőséggel.

Mennyibe kerül mindez?

A belső határok ellenőrzése akadályozza az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, így a negatív hatása leginkább a nemzetközi áruszállításban, az ingázás során és a turizmusban érződik, de az adminisztráció és az infrastruktúra miatt többletköltséget jelent a közigazgatás számára is. Az elmúlt két évben a határellenőrzések miatt mintegy 2 milliárd euróval nőtt az éves működési kiadások összege az EU-ban.

„Schengen a megoldás, nem pedig a probléma része”

„Politikai akarat kell a megoldáshoz. Az európai keretrendszer ellenére a határellenőrzés tagállami hatáskör. Csak a tagországok tudnak változtatni rajta” - mondja Carlos Coelho.

Az utóbbi időben az EU számos új jogszabályt dolgozott ki a schengeni övezet külső határainak védelmére.

A térség biztosítása érdekében 2017 áprilisától szisztematikus ellenőrzéseket vezettek be az Európai Unió külső határainál. Ennek értelmében minden EU-ba beutazó és azt elhagyó iratait ellenőrzik, és összevetik az elveszett és ellopott iratokat nyilvántartó közös adatbázissal.

A nem uniós polgárok schengeni mozgását egy elektronikus ki- és beléptetési rendszerrel követnék, ezzel egyrészt könnyebb kiszűrni az úti okmányokkal kapcsolatos bűncselekményeket és csalásokat, másrészt a pecsétes rendszer lecserélésével gyorsabb és hatékonyabb lesz a határellenőrzés. A rendszert 2020-ig minden uniós országban bevezetik.

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet elfogadása és az Europol szerepének megerősítése is a külső határok hatékonyabb védelmét szolgálja. A Parlament emellett támogatja a Bizottság schengeni rendszer helyreállítására tett ütemtervét is, valamint javaslatokat tett a szükséges lépésekre.

A schengeni övezet országai 
A schengeni övezet számokban 
  • 26 tagja van a térségnek 
  • 4 nem uniós ország is része: Norvégia, Izland, Lichtenstein és Svájc 
  • 6 uniós tagállam nem része: Egyesült Királyság, Írország, Románia, Bulgária, Ciprus, Horvátország 
  • 50 000 km a schengeni térség külső határainak hossza