Osztrák uniós elnökség: mire számítanak az EP-képviselők? 

 
 

Július 1-jével Ausztria vette át az EU Tanács elnöki posztját hat hónapra. Megkérdeztük az osztrák EP-képviselőket, mit várnak a soros elnökségtől.

Az osztrák elnökség hivatalos logója 

Sebastian Kurz osztrák kancellár kedd reggel 10 órától ismertette Ausztria következő hat hónapra vonatkozó terveit. A vitáról készült felvételt ide kattintva lehet megnézni.

Az osztrák elnökség prioritásait az „Európa megvéd” jelmondat határozza meg. Az elnökség a biztonságpolitikára, az illegális bevándorlás megfékezésére, a digitalizáció védelmi és jóléti aspektusaira, valamint az európai szomszédokkal, a Nyugat-Balkánnal és a Délkelet-Európával való stabil kapcsolat fenntartására koncentrál.

Emellett a Brexit tárgyalások és a 2020 utáni, hosszú távú költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások is meghatározó témái a következő hat hónapnak. Ausztria ebben a semleges közvetítő szerepét játssza.

Megkérdeztük az osztrák képviselővel rendelkező képviselőcsoportokat a soros elnökséggel kapcsolatos elvárásaikról.

Osztrák EP-képviselők a következő hat hónapról

Othmar Karas (néppárti) szerint: „Az EU osztrák soros elnöksége egy lehetőség arra, hogy megmutassuk, minden EU-val szembeni elvárás egyúttal egy önmagunkkal szembeni elvárás is. Mi vagyunk Európa! Csak akkor lehetünk sikeresek, ha a tagállamok és az Európai Parlament együttműködik”. „Világossá tehetjük, milyennek látjuk Európa szerepét és az uniós integráció jövőjére vonatkozó közös felelősségünket” - tette hozzá. Othmar Karas kiemelte, hogy a soros elnökség egy „szolgáltatás a többi EU-s ország felé”, és nem az „osztrák érdekek érvényesítéséről” szól. „A sikere attól függ, hogy Ausztria képes-e segíteni az EU-t a fejlődésben” - mondta.

Ausztria egy „döntő pillanatban” veszi át az EU-s elnökséget, a Brexittel és a hosszú távú költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások végső szakaszában, mutatott rá Evelyn Regner (szocialista) EP-képviselő. Ő azt reméli, hogy „Európa megvéd, de nem csak a külső határokon”. „A biztonság azt is jelenti, hogy képesek legyünk békében és szabadságban élni Európában, és nem folyamatosan azon aggódni, hogy miből telik lakhatásra és a gyerekek felnevelésére. Jelenleg mégsem látok ambiciózus törekvéseket ezeken a területeken. A következő hat hónapban valódi kezdeményezésekre lesz szükség az igazságosabb adózás, a digitális térben érvényesülő alapvető jogok, a fiatalok foglalkoztatása és a klímavédelem területén” - tette hozzá.

Angelika Mlinar (liberális) számára az osztrák elnökség „egy túlzottan befelé forduló, protekcionista politikát képvisel”. „A politikai prioritások megegyeznek a nemzeti retorikával: biztonság, bevándorlás, ’védelem’, csupán a digitalizáció szerepel könnyedebb témaként” - mondta. A Brexit, a dublini reform és az uniós költségvetés képében három nagyon bonyolult politikai kérdés vár megoldásra az osztrák elnökség alatt, és mivel a bolgár elnökség jelentős előrelépéseket könyvelhetett el, ezért „Ausztriával szemben viszonylag nagyok az elvárások és nagy nyomás nehezedik rá” - tette hozzá.

Monika Vana és Michel Reimon (zöldpárti) EP-képviselők sajnálatukat fejezték ki, amiért az osztrák elnökség „nem keres releváns megoldást az adóelkerülés, a klímaváltozás elleni küzdelem, a szociális Európa, a költségvetés és a Brexit terén”. Szerintük „az ipari érdekek nyilvánvalóan érvényesülnek, ott nincs szükség erősebb Unióra”. „A külső határokról szóló üres beszéddel feltüzelték a félelmeket és egy Európa ellenes hangulatot teremtettek” - tették hozzá.

Harald Vilimsky (ENF) hangsúlyozza, hogy „újra kell gondolnunk az egész európai menedékügyi rendszert és bevándorlási politikát”. Az EP-képviselő arra számít, hogy az osztrák elnökség első sorban „ésszerű megoldást kínál a határvédelem, az illegális bevándorlás és a biztonság területén”. Hozzátette: „Azt reméljük, más EU-s államok támogatni fogják Ausztriát az elnökség alatt a probléma megoldásában”.