Bevándorlás és menekültpolitika: az EP kritizálja az európai vezetők munkáját 

 
 

Az EP-képviselők szót emeltek az európai vezetők munkája ellen, amiért még mindig nem találtak megoldást a bevándorlási és menekültügyi problémákra.

Menekültek Agadez városában, Nigerben 2018 júniusában © UNHCR/Jehad Nga 

Az EP-képviselők a június 28-29-i csúcstalálkozó eredményeit vitatták meg Donald Tuskkal, a Tanács elnökével, és Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel a júliusi plenáris ülésen Strasbourgban.

Donald Tusk vázolta az uniós vezetők által elfogadott megegyezés részleteit. Ezek közt szerepel az EU határain kívül létrehozott menedékkérőket fogadó központok létrehozása, valamint a hosszú távú költségvetés keretében alkalmazott költségvetési eszköz bevezetése kifejezetten az illegális bevándorlás megakadályozására. Az EU-s vezetők emellett megnövelnék a támogatást a líbiai parti őrség számára, illetve elfogadták a francia-olasz javaslatot az EU területén működő ellenőrzött központok létrehozására és az Afrikának szánt fejlesztési támogatások növelésére.

Az EP-képviselőket nem győzték meg ezek az eredmények. „Életek vesznek el a Földközi-tengeren a hét minden egyes napján” - mondta el Udo Bullman (szocialista, német). A képviselő úgy fogalmazott: „Hihetetlen botrány, hogy nem tudjuk összeszedni magunkat”. „Nem vagyok megelégedve ennek a Tanácsnak az eredményeivel” - mondta.

Raffaele Fitto (konzervatív, olasz) egyetértett: „A valódi probléma az, hogy nem vagyunk képesek megoldást találni erre a problémára... Amikor a bevándorlással kapcsolatos megegyezésről van szó, bármi, ami elhangzik egész egyszerűen túl általános”.

Manfred Weber (néppárti, német) ugyanakkor üdvözölte a fejleményeket. „Jean-Claude Juncker azt kérdezi, félig üres vagy félig teli a pohár. A legutóbbi Tanácsot követően üres poharat kaptunk, örülök, hogy most végre van benne valami” - fejtette ki.

Curzio Maltese (baloldali, olasz) kritikáját fejezte ki a csúcstalálkozó kapcsán, amely szerinte „egy színház, amely nem képes megoldást találni, hanem csak az olcsó és egyszerű szavazatok szerzésével foglalkozik a gyűlöleten és félelmen alapuló taktika fenntartásával”. „Donald Tusk elnök azt mondta, hogy az EU nem fogja magára hagyni Afrikát. Mégis megtette. Szeretném látni, hol foglalkoztunk a tömeges migrációt gyökereivel” - tette hozzá.

Jean-Claude Juncker hangsúlyozta, elengedhetetlen az észak-afrikai országokkal való együttműködés a fogadóközpontok létrehozásához. „Meg kell bizonyosodnunk róla, hogy nem keltjük az újgyarmatosító hozzáállás látszatát. Nem a mi feladatunk Afrikáról dönteni. Afrikával közösen kell döntenünk” - mutatott rá.

A bizottsági elnök hozzátette, csalódott, amiért nem született megegyezés a Bizottság által előterjesztett javaslatról. „Fel kell gyorsítanunk, ahelyett hogy lelassítanánk. Előrelépésre van szükség, ahelyett hogy visszafognánk magunkat” - mondta el.

A Parlament 2017 novembere óta vár arra, hogy az EU-s tagállamok megállapodjanak a dublini szabályok reformját illető közös álláspontjukról, és megkezdődhessenek az intézmények közti egyeztetések. Az EP-képviselők többször felszólították a Tanácsot arra, hogy valódi politikai lépéseket tegyenek a menedékügyi reform érdekében. A mediterrán térségben 45 ezer ember vesztette életét 2018 első felében, pedig a menekültügyi reformmal ezek a halálesetek megelőzhetők lennének.

„Megegyeztetek egy új menedékügyi rendszerben?” - tette fel a kérdést Guy Verhofstadt (liberális, belga). „Mi a Tanács álláspontja? A mi álláspontunk ugyanis november óta ismert, csak a Tanács álláspontjára várunk! Erre már nincsenek szavak! Csak annyit mondanak, ’tovább dolgozunk az ügyön’.”

Ska Keller (zöldpárti, német) is kritizálta a csúcstalálkozó eredménytelenségét, és határozottan kiállt az EU-n kívüli menekültközpontok létrehozása ellen. „Csak félre fogjuk tenni a menekülteket egy táborba valahol a Szaharában, és ennyi. Ha ezt bevezetik, az az európai menedékjog végét jelenti” - mondta el.

Egyes EP-képviselők azon az állásponton voltak, hogy a csúcstalálkozó fordulatot jelent a bevándorlási kérdésben.

Nigel Farage (EFDD, brit) rámutatott, hogy Olaszország a vétójoga felhasználásával fenyegetett, ha nem kapja meg amit az egyeztetésektől vár, a regionális elosztó-központokra vonatkozó javaslat pedig pár óra alatt darabjaira hullott.

A csúcstalálkozón elért kompromisszum „pontot tesz a kötelező kvóták végére” - mondta Nicolas Bay (ENF, francia). „Ez vereség a brüsszeli biztosok és a Macron-Merkel páros számára” - tette hozzá.

A teljes vita visszanézhető felvételről.