Brexit-tárgyalások: Az EU–Egyesült Királyság kapcsolatok a brit népszavazás után 

 
 

Miután az Egyesült Királyság bejelentette, hogy elindítja kilépését az EU-ból, egy hosszú tárgyalási folyamat vette kezdetét, hogy a felek meghatározzák a jövőbeni együttműködés formáját.

Az EP reakciója a Brexitre 

Az Egyesült Királyság uniós tagságról szóló népszavazásán 2016. június 23-án az állampolgárok többsége az EU-ból történő kilépés mellett voksolt. Az ország 2017. március 29-én hivatalosan is bejelentette, hogy elindítja az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti eljárást és ezzel kilépését az EU-ból.

Az 50. cikk meghatározza a kilépésre vonatkozó tárgyalások folyamatát, emellett a feleknek jövőbeni együttműködésük kereteit is le kell fektetniük. Ahhoz, hogy a kilépésről szóló megállapodás életbe lépjen, az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Két egyezményt tárgyalnak

Kilépésről szóló megállapodás

Az EU és az Egyesült Királyság a következő két évben a kilépésről szóló megállapodást tárgyalja: ez „az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel” meghatározza a kilépés részletes szabályait.

Megállapodás a jövőbeli kapcsolatokról

A jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó kereteket egy másik megállapodásban határozzák meg a felek, amelynek tárgyalása tovább tarthat, mint két év.

Mire vonatkozik a kilépésről szóló megállapodás?

Ez az egyezmény szabályozza többek között a következő kérdéseket:

  • az EU-s állampolgárok jogai az Egyesült Királyságban
  • az Egyesült Királyság uniós tagországokban élő állampolgárainak jogai
  • az Egyesült Királyság tagállamként tett pénzügyi vállalásai
  • határvédelmi kérdések - főként az Egyesült Királyság és Írország határán
  • az ország területén működő uniós ügynökségek székhelye
  • az Egyesült Királyság tagállamként tett nemzetközi vállalásai - például a párizsi klímaegyezmény.

Mire terjed ki a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás?

Ez az egyezmény határozza meg a két fél közötti együttműködés feltételeit a védelemtől a terrorizmus elleni fellépésen, környezetvédelmi kérdéseken, és kutatási témákon keresztül az oktatásig számos területen.

Az egyik kulcsfontosságú pont a kereskedelmi kapcsolatok meghatározása, amely magában foglalja a vámok, a termékek sztenderdjei és a viták rendezésének szabályait.

A tárgyalások folyamata

Miután az Egyesült Királyság az 50. cikk szerint bejelentette kilépési szándékát, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács a tárgyalás menetét meghatározó elveket és álláspontokat, úgynevezett iránymutatásokat fogad el.

A tárgyalásokat az EU nevében a Bizottság folytatja le, és Michel Barnier volt uniós biztos vezeti. Az akár pár héten belül kezdődő egyeztetések során a Tanács bármikor aktualizálhatja, módosíthatja iránymutatásait.

A tárgyalások első köre - az EU prioritásai

Az Európai Unió már az egyeztetések megkezdésekor egyértelművé tette, hogy komoly eredményt szeretne elérni a tárgyalások során három területen, mielőtt megkezdik a jövőbeni kapcsolatok meghatározását: ezek az állampolgárok jogai, Észak-Írország kérdése, illetve a pénzügyek.

A tagállamok 2017. december 15-én úgy határoztak, hogy történt annyi előrelépés a kilépési megállapodás kapcsán, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások a jövőbeni viszonyokról.

Mi történik, ha nem születik kilépési megállapodás?

Amennyiben sem megállapodást, sem a tárgyalási folyamatok meghosszabbításáról szóló egyezséget nem kötnek a felek, akkor a két év letelte után (2019 márciusában) az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie az EU-ból.

Ha a kereskedelemre vonatkozóan sem fogadnak el megállapodást, akkor a továbbiakban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai határozzák meg az Unióval folytatott kereskedelmét.

A Parlament szerepe

Ahhoz, hogy a kilépésről szóló megállapodás életbe lépjen, a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A tárgyalások során a Parlamentet Guy Verhofstadt képviseli, munkáját a szakbizottságok és egy különbizottság segítik.

A Parlament szerepéről ide kattintva lehet többet megtudni.

Brexit - az EP feltételei

Az EP-képviselők 2017. április 5-én fogadták el azt a határozati javaslatot, amely az EP feltételeit tartalmazza az Egyesült Királyság kilépési szerződésének elfogadásához. A Parlament prioritásként határozta meg az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és az EU-s tagországokban élő brit állampolgárok jogainak tiszteletben tartásátaz észak-írországi békefolyamatok fenntartását és azt, hogy az Egyesült Királyság a kilépésig tartsa be a jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésből eredő kötelezettségeit.

Az EP 2017. december 13-án vitázott a Brexitről, majd állásfoglalást fogadott el, amelyben üdvözölte a Brexit-tárgyalások eredményeiről szóló, a felek által december 8-án ismertetett közös jelentést, és a tárgyalások második szakaszának elkezdését javasolta.

A képviselők felsoroltak öt olyan ügyet, amelyek megoldása nélkül a Parlament nem tudja áldását adni a kilépési megállapodásra:

 

  • az állampolgári jogok szavatolása,
  • az állandó tartózkodási engedélyért egy egyszerű, bejelentésre alapozott eljárással lehessen jelentkezni,
  • az Európai Bíróság állampolgári jogokkal kapcsolatos döntései kötelező érvényűek legyenek az Egyesült Királyságban és határozzák meg a panaszokkal foglalkozó ombudsman szerepét,
  • szavatolják a 27 EU-tagállamban élő brit állampolgár szabad mozgáshoz való jogát,
  • a brit fél Észak-Írországgal kapcsolatos kötelezettségvállalásait végre kell hajtani.