Amit érdemes tudni az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréről és reformjáról 

 
 

Megosztás itt: 

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése.

Mi az az ETS?

Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest.

Ennek elérését segíti a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS), amelyet 2005-ben hozott létre az Unió, és amely az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik.

Hogyan működik a rendszer?

Az ETS több mint 11 ezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.

Néhány esetben, főként amikor félő, hogy a kibocsátási küszöb miatt a vállalatok áttelepítik a termelést egy másik országba, a kvóta ingyenes.

Miért van szükség a rendszer reformjára?

Az elmúlt években óriási lett a különbség az eladásra szánt kvóták és az azok iránti kereslet között: 2013-ban mintegy 2,1 milliárdnyi felesleg keletkezett. Ez a következő évben kicsit mérséklődött, majd tovább csökkent 2015-ben (1,78 milliárd) és 2016-ban is (1,69 milliárd).

A túltermelés miatt jelentősen lecsökkent a kvóták ára, így a vállalatok többé már nem motiváltak eléggé abban, hogy mérsékeljék a károsanyag-kibocsátást.

A reform főbb pontjai

A jelenlegi ETS 2020-ig van érvényben. A reformja az ezt követő időszakra határozza meg az EU szén-dioxid piacának képét, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését tervezi a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez.

Az EU fokozatosan lejjebb szállítja a szén-dioxid kibocsátási küszöböt, valamint csökkenti a vásárolható kvótákat is. A reform a kvóták árának csökkenésének megállítására még gyorsabb ütemben mérsékelné az elérhető egységek számát.

A kvóták túltermelésének csökkentéséhez az EP-képviselők növelnék az úgynevezett piaci stabilitási tartalék (Market Stability Reserve - MSR) kapacitását. Ez a tartalék gondoskodik majd arról, hogy egyensúly legyen az eladásra szánt kvóták és a kereslet között - tartalékot képez a felesleges kvótákból és csak akkor vezeti vissza ezeket a piacra, ha megnő a kereslet.

A reform továbbá két új pénzügyi alapot hoz létre, amelyek célja, hogy támogassák az innovációt és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású projekteket:

  • az Innovációs Alap a megújuló energiákkal, és a szén-dioxid csökkentésével és tárolásával kapcsolatos innovatív projektekhez nyújt pénzügyi támogatást,
  • a Modernizációs Alap pedig a hátrányosabb helyzetű tagállamokban segíti az energiarendszerek korszerűsítését.


Az EP-képviselők február 6-án 535 szavazattal 104 ellenében 39 tartózkodás mellett elfogadták a reformot.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése


Az EU az ipar mellett több más területen is lépéseket tesz a párizsi klímamegállapodásban foglaltak betartása érdekében:

Ezt a cikket először 2017. február 3-án publikáltuk honlapunkon, majd frissítettük.