EP: támogatni kell az ukrán demokráciát 

 
 

Megosztás itt: 

A vita főszereplői ©European Union 2014 - EP 

A Viktor Janukovics elnök hatalomból való távozásához vezető több mint 80 halálos áldozatot követelő ukrajnai drámai események megváltoztatták az országot, az EU-nak pedig támogatnia kell a demokráciát. Ez volt a képviselők véleménye az ukrajnai helyzetről rendezett február 26-i plenáris vitán. A felszólalók tiszteletüket fejezték ki az ukrán nép bátorságáért, és hangsúlyozták, hogy az ország lakosainak szabadon kell dönteniük hazájuk jövőjéről.

Az uniós külügyi főképviselő, Catherine Ashton nevében felszólaló Štefan Füle uniós bővítésért felelős európai biztos szerint átfogó alkotmányos reformra, új kormányra és szabad választásokra van szükség a tartós megoldáshoz. „A helyzet nagy felelősséget ró az új ukrán kormányra, hogy véghezvigye azokat a változásokat, amelyekért az ukránok kiálltak. Az EU-nak azt kell biztosítania, hogy ezek a változások fenntarthatóak legyenek”- mondta.


José Ignacio Salafranca (néppárti, spanyol): „Három hónapba tellett megszabadulni Viktor Janukovics elnöktől, de a helyzet stabilizálása és a gazdaság rendbetétele több időt vesz majd igénybe. Az Európai Uniónak a nemzetközi donorkonferencia élére kell állnia az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, az IMF-fel és a többi fontos szereplővel együtt.”


Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) reformokat szorgalmazott felszólalásában. „A folyamat lépésről lépésre halad, de már most el kell kezdeni, a végén pedig az uniós tagságra is lehetőséget kell adni.” Swoboda arra sürgette Oroszországot, hogy az ukrán néppel, ne pedig csak az oligarchákkal ápoljon baráti viszonyt.


Guy Verhofstadt (liberális, belga) szerint a tüntetések nem Oroszország ellen irányultak, hanem az Ukrajnát irányító oligarchák és csalók ellen. Szerinte az EU már korábban is alkalmazhatott volna szankciókat a vezetők ellen, az ukránok számára pedig most vízumkönnyítést kért.


„Az ukránok megkapták a támogatásunkat, ezt pedig értékelik és szükségük van is rá” – értékelt Rebecca Harms (zöldpárti, német).


„Nem szabad nem meghallani, hogy Ukrajna Európa kapuján kopogtat. Egyértelművé kell tennünk, hogy a jövőben Ukrajnának az Európai Unióban is helye van”- mondta Ryszard

Czarnecki (konzervatív-reformer, lengyel).


„A kijevi hatalomváltás úgy tűnik, hogy a kívánt menetrend szerint történt, de az a társadalmi feszültség, amely évek óta feszíti az országot, messze nem megoldott” – figyelmeztetett Helmut Scholz (baloldali, német)


Jacek Kurski (EFD, lengyel) kritizálta az EU válságra adott válaszát, mert az egyértelművé tette a passzivitását, miközben Oroszország határozottan lépett fel.


Adrian Severin (független, román) az Ukrajna előtt álló azonnali kihívásokra összpontosított: „El kell kerülni az anarchiát, a csődöt és az ország kettészakadását. Minden más prioritás csak ezek után következik”