A nyolc főből álló küldöttség három napon át tájékozódott Budapesten 

Egyelőre nem tudni, hogy mikorra készül el az európai parlamenti jelentés arról, hogy a közelmúltbeli magyarországi jogszabályi változások és az új alaptörvény összhangban vannak-e az európai szerződésekbe és az EU Alapjogi Chartájába foglalt alapjogokkal és értékekkel. Szeptember 24–26-án az állampolgári jogi szakbizottság tényfeltáró küldöttsége tájékozódott Budapesten. Rui Tavares (zöldpárti, portugál) jelentéstevőt kérdeztük a részletekről.

Miért küldött az EP tényfeltáró küldöttséget Budapestre? Mi volt a küldöttség feladata?


Az ötletet Orbán Viktor vetette fel a januári, strasbourgi plenáris ülésen tartott vitán. Az a vita elég sok vihart kavart, de mindenki egyetértett abban, hogy az EP-nek el kell látogatnia Magyarországra, és helyben kell tájékozódnia a jogszabályi és alkotmányos változtatásokról. A plenáris vita után az EP elfogadott egy állásfoglalást, amely egy jelentés elkészítését kérte a témában. Az első dolgunk ezzel kapcsolatban pedig az volt, hogy ellátogattunk Magyarországra.


Milyen következtetéseket vontak le a látogatásból?


A magyar hatóságok együttműködőek voltak. A kormány, az ellenzék, a civilszervezetek, az igazságszolgáltatás képviselői és a bírák és készségesen fogadtak minket. Feltettük azokat a kérdéseket, amelyeket fel kellett tennünk. A válaszok olykor ellentmondtak egymásnak, de eredményes három napot töltöttünk Budapesten.


Egyes vélemények szerint az EP kettős mércét alkalmaz. Miközben tényfeltáró küldöttséget küld Magyarországra, szemet huny más esetek felett...


Ez nem így van. Litvánia, Írország, Olaszország, Hollandia és Franciaország kapcsán is foglalkoztam alapjogi kérdésekkel. Legutóbb pedig Romániával, amely ország kapcsán szívesen látnám, ha az EP aktívabban állást foglalna. Miközben Magyarországon voltunk, hallottunk olyan véleményeket, hogy kettős mércét alkalmazunk. Minden olyan esettel, amely alapjogi szempontból ilyen súlyos, vagy súlyosabb, foglalkoznunk kell. Sem az Európai Parlament, sem pedig az Európai Bizottság nem alkalmazhat kettős mércét. Nem diszkriminálhatunk, nem kiálthatunk ki bűnbaknak egy tagállamot. Ez eddig nem történt meg.


Mégis, hogyan lehetne elkerülni a kettős mérce látszatát?


Az Európai Parlamentnek egy olyan rendszert kell kialakítania, amely nyomon követi és értékeli a helyzetet az EU-hoz csatlakozott országokban. Miközben a koppenhágai kritériumok rendkívül szigorúak a csatlakozó országokkal szemben, továbbra is él az az illúzió, hogy a csatlakozás után alapjogi és demokratikus szempontból minden rendben lesz. Az EP-nek biztosítania kell, hogy a csatlakozás után is figyelemmel kísérik a tagállamokat.


A tényfeltáró küldöttség látogatása a készülő jelentéshez kapcsolódó munkafolyamat egy állomása volt. Melyek a következő lépések?


Először is fel kell dolgoznunk a Budapesten összegyűjtött információt. Amint lehet, elkészítjük a küldöttség ottani munkáját összefoglaló jelentést. A végső jelentés elkészítéséhez figyelembe kell vennünk a magyar kormány és a Velencei Bizottság közti egyeztetéseket is. A Velencei Bizottság újabb jelentése még októberben napvilágot lát. Ezt kíváncsian várjuk, hiszen a korábbi anyagaikat is beépítettük eddigi munkaanyagainkba. Előreláthatólag novemberben ismertetjük médiapluralizmusról és médiaszabadságról szóló munkaanyagunkat. A végleges jelentés elkészítésének azonban továbbra sincs határideje.