Terrorizmus elleni küzdelem: az EU intézkedéseinek magyarázata (infografika) 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Megosztás itt: 

A terrorizmus megfékezéséhez szükség van a finanszírozás és a radikalizáció megszüntetésére és a határok ellenőrzésére. Tudjon meg többet arról, hogyan küzd az EU a terrorizmus ellen.

A biztonság kérdése nagy aggodalommal tölti el az európaiakat, 77 százalékuk , ahogy a magyaroknak is, azt szeretné, ha az EU többet tenne a terrorizmus elleni küzdelemben.

Az EU szigorúbb határellenőrzést vezetett be a támadások megakadályozása érdekében, valamint növelte a tagállamok közti rendőrségi és bírósági együttműködést. Így hatékonyabban léphet fel a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés és a radikalizálódás ellen, illetve gyorsabban kézre kerítheti a gyanúsítottakat. Tudjon meg többet ezekről az intézkedésekről a fenti interaktív infografikánkból.

Az EU-s határellenőrzés javítása

A schengeni térség biztosítása érdekében 2017 áprilisától szisztematikus ellenőrzéseket vezettek be az Európai Unió külső határainál. Ennek értelmében minden EU-ba beutazó és azt elhagyó iratait ellenőrzik, és összevetik az elveszett és ellopott iratokat nyilvántartó közös adatbázissal.

A nem uniós polgárok schengeni mozgását egy elektronikus ki- és beléptetési rendszerrel követik, ezzel egyrészt könnyebb kiszűrni az úti okmányokkal kapcsolatos bűncselekményeket és csalásokat, másrészt a pecsétes rendszer lecserélésével gyorsabb és hatékonyabb lesz a határellenőrzés. Erről 2017 novemberében egyezett meg a Parlament az EU minisztereivel, a rendszert pedig 2020-ig minden uniós országban be kell majd vezetni.

2018 júliusában a Parlament zöld utat adott az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) bevezetéséhez is. 2021-től a nem vízumköteles utazóknak is előzetes engedélyhez kötik a belépést az EU-ba. Az ellenőrzési rendszer célja, hogy kiszűrje azokat, akik biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára.

Schengen

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a terroristák szabad mozgását az EU-n belül, számos ország bevezette az ideiglenes határellenőrzést. A Parlament azonban úgy gondolja, hogy ezek a határellenőrzések veszélyeztetik a schengeni rendszert, ezért azt szeretnék, ha ez csak a legutolsó megoldás lenne.

Tudjon meg többet Schengenről és az uniós határigazgatásról összegyűjtött cikkeink segítségével.

A külső határok megerősítése

Az EP javaslata szerint 2027-ig 10 ezer főre növelik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség tisztségviselőinek számát, ezzel is biztosítva Európa 13 ezer kilométernyi szárazföldi és 66 ezer kilométernyi tengeri külső határait.

Az új tisztségviselők egy-egy uniós tagország kérésére biztosítják a határvédelmet és a migráció kezelését, valamint a határokon átívelő bűncselekmények felderítésében is segítenek.

A külföldi terrorista harcosok megállítása

2015 óta megnövekedett a vallási indíttatású terrortámadások száma az EU-ban és nagyjából ötezer olyan személy van, akik feltételezhetően szíriai és iraki területekre utaztak az EU-ból, hogy ott terrorista csoportokhoz csatlakozzanak.

Az EU 2017-ben elfogadta, hogy minden tagállamban kriminalizálják a terrorista előkészületeket is. A jövőben büntetni fogják a külföldi terrorista csoporthoz történő kiutazást, a toborzást, a kiképzésben való részvételt, a terrorizmus népszerűsítését és pénzelését is. A külső határokon bevezetett szigorúbb ellenőrzéssel együtt hatékonyabban kezelhetik a külföldi harcosok jelenségét.

2015 óta a külföldi terrorista harcosok száma jelentősen csökkent. Az Europol szerint ugyanis ahogy az Iszlám Állam gyengül, a követők úgy igyekeznek inkább magányos terrorcselekményeket végrehajtani abban az országban, ahonnan származnak, mint hogy elutazzanak az ún. kalifátusba.

Utasadat-nyilvántartás (PNR)

Legkésőbb idén májustól azok a légitársaságok, amelyek harmadik országból is indítanak járatokat Európába, kötelesek átadni az utasok adatait a nemzeti hatóságoknak. Az utasadat-nyilvántartás (PNR) az utas nevét, az utazás időpontját, útvonalát, illetve a fizetés módját is tartalmazza, de az adatok kizárólag a terrorizmus, illetve az embercsempészet és ehhez hasonló súlyos bűncselekmények elleni fellépéshez használhatók.

Az adatkezeléssel kapcsolatos tárgyalások több mint öt évet vettek igénybe, az Európai Parlament ragaszkodott a személyes adatok szigorú védelméhez, és ahhoz, hogy a PNR-adatgyűjtés során ne lehessen olyan érzékeny adatokat felfedni az emberekről, mint etnikai hovatartozás, vallási vagy politikai nézet, egészség vagy szexuális irányultság. Az adatokat öt évig őrzik meg, de bizonyos személyes adatokat, például az utas nevét hat hónap után törölni kell.

További információ az utasadat-nyilvántartásról itt érhető el.

Hatékonyabb információcsere a terrorizmus megfékezésére

A bűnözők és terroristák gyakran különböző személyazonosságot használnak a határellenőrzés és a hatóságok kijátszásához. Ezek az esetek is rámutatnak az érintett hatóságok, a rendőrségek, bíróságok és titkosszolgálatok közti hatékony információcsere fontosságára.

2018-ban a Parlament elfogadta azokat az új szabályokat, amelyek a belső határvédelmet és biztonságot hivatottak megerősítésíteni 30 európai országban. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) adatbázisának megerősítése azért is fontos, mert így az unió hatékonyabban tud majd fellépni a terrorizmussal, a határokon átnyúló bűnözéssel és a szabálytalan határátkelésekkel szemben.

Az új rendszer várhatóan 2023 után lép működésbe.

Az EU bűnüldöző hatósága, az Europol a nemzeti rendőrségek közti információcserét segíti. 2016 májusában a Parlament megegyezett az Europol hatáskörének kibővítéséről, hogy hatékonyabban léphessen fel a terrorizmus ellen és szakosított egységeket állítsanak fel, például az Európai Terrorellenes Központot.

A pénzcsapok elzárása

A terroristák megállításának egyik leghatékonyabb eszköze az, ha elvágják a pénzügyi forrásaikat és így ellehetetlenítik a logisztikát.

Ennek érdekében 2018-ban az Európai Parlament frissítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló irányelvét. Ezáltal átláthatóbbak lesznek a cégek tulajdoni viszonyai. Új szabályokat állapít meg továbbá a digitális fizetőeszközökkel és a névtelenül vásárolható előre fizetett (prepaid) bankkártyákkal kapcsolatban is.

A pénzmosás az EU valamennyi tagállamában bűncselekménynek számít, az ehhez kapcsolódó fogalmak meghatározása, és a kiszabható szankciók azonban eltérőek. Az EP új szabályai azonban összehangolják a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények (például a kiberbűnözés) és szankciók meghatározását, ezzel megszüntetve a határokon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködés mostani akadályait.

Az Európai Unióban a bűnözők által bonyolított üzletek forgalma körülbelül 110 milliárd euró évente, a bűncselekményből származó becsült jövedelem 98,9%-át azonban nem kobozzák el, és az továbbra is a bűnözők rendelkezésére áll. Ez ellen lép fel az EU a 2018 októberében elfogadott szabályokkal, amelyek kimondják, hogy meg kell erősíteni a nemzeti hatóságok szerepét, valamint szorosabb határidőket kell meghatározni arra, hogy a hatóságok kommunikáljanak egymással és döntést hozzanak egy másik országból érkező kérés végrehajtásáról.

Ezek a szabályok 2020-tól lépnek életbe.

A lőfegyverek szabályainak felülvizsgálata

Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy a legveszélyesebb fegyverek ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. A lőfegyverekre vonatkozó irányelv frissítése még egy lépést tett az élessé alakítható fegyverek betiltása felé. Ilyeneket használtak a terroristák például a 2015-ös párizsi támadások során. Habár léteznek kivételek (múzeumok, vadászat, stb.), a tagállami hatóságoknak garantálniuk kell, hogy ilyen fegyverek nem kerülnek illetéktelen kezekbe.

Az EU-ban történt terrortámadások túlnyomó többségében házi készítésű bombákat használtak. A 2019 áprilisában elfogadott szabályok ezért azt szigorítják, hogy kik és hogyan juthatnak hozzá a robbanószerek elkészítéséhez szükséges hozzávalókhoz.

A radikalizáció megelőzése

Mivel a terroristák és a szélsőségesek gyakran használják az internetet arra, hogy terjesszék a propagandát, ezért a Parlament azt szeretné elérni, hogy az online terrorista tartalmakat egy órán belül el kellene távolítani az olyan nagy platformokról, mint a Facebook vagy a YouTube, miután azok az illetékes nemzeti hatóságtól kézhez kapták az eltávolítási végzést.

Tudjon meg többet arról, hogyan küzd az EP Európa nagyobb kiberbiztonságáért.

A Parlament 2017 júliusában bizottságot hozott létre, amely 2017 szeptemberében meg is kezdte a munkáját, hogy értékelje a terrorizmus elleni lépéseket. A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek be a legfrissebb infokommunikációs technológiákba, amelyek lehetővé teszik az adatbázisok megfelelő ellenőrzését, hangsúlyozzák a biometrikus adatok használatát és az adatbázisok átjárhatóságának fontosságát. A radikalizáció legfőbb forrásai a közösségi média, könyvek, az audiovizuális média, a börtönök és a gyűlöletkeltő személyek. A jelentés ezért felszólítja az érintett cégeket, hogy az online terrorista tartalmakat töröljék és jelentsék azokat rendszeresen.

Az Európában történt terrorcselekmények nagy részét olyan európai polgárok követték el, akik Európában születtek és anélkül radikalizálódtak, hogy elhagyták volna a kontinenst. A Parlament szerint ezért sürgős a közös tagállami fellépés a radikalizálódás megelőzése céljából és intézkedéseket kell bevezetni a börtönökben, vagy online terjedő radikalizáció ellen.

Mit tehet az EU?

Az uniós szint biztosítja a legmagasabb fokú koordinációt és együttműködést a tagállamok között, habár a bűnözés elleni harc és a biztonság fenntartása elsősorban a tagállamok saját kompetenciája.

Az EP-képviselők a tagállamok minisztereivel egyeztetnek a terrorizmus elleni fellépést segítő jogszabályokról. A Parlament egyik fő feladata, hogy ügyel az emberi jogok és a személyes adatok védelméhez való jog betartatására, ami főként a bűncselekmények elleni fellépés szigorú szabályai kapcán fontosak.

Európa biztonsága az uniós intézmények közös prioritása. Az EU terrorizmus elleni stratégiája 4 fő pillérre épül: megelőzés, védekezés, üldözés, reagálás. Az Európai Bizottság az új intézkedéseket az EU 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó védelmi stratégiája keretében hozza meg, amelynek célja, hogy erősítse az együttműködést a tagállamok között a terrorizmus, a szervezett bűncselekmények és a kiberbűnözés elleni fellépésben.

Az EU továbbá azon is folyamatosan dolgozik, hogy fokozza a külső biztonságot a harmadik országokkal való együttműködésen keresztül.