Terrorizmus elleni küzdelem: mit tesz az EU? (infografika) 

 
 

Az európai nagyvárosokban elkövetett terrortámadások rámutattak a terrorizmus elleni fellépés gyenge pontjaira. Az Európai Parlament kulcsfontosságú törvényekkel javít ezen.

A biztonság kérdése nagy aggodalommal tölti el az európaiakat, túlnyomó többségük (80%) azt szeretné, ha az EU többet tenne a terrorizmus elleni küzdelemben. Mind az emberek, mind a politikai döntéshozók felismerték, hogy a terrorizmus nem ismer határokat.

Az EU szigorúbb határellenőrzést vezetett be a támadások megakadályozása érdekében, valamint növelte a tagállamok közti rendőrségi és bírósági együttműködést. Így hatékonyabban léphet fel a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés és a radikalizálódás ellen, illetve gyorsabban kézre kerítheti a gyanúsítottakat.

Az EU-s határellenőrzés javítása

A schengeni térség biztosítása érdekében 2017 áprilisától szisztematikus ellenőrzéseket vezettek be az Európai Unió külső határainál. Ennek értelmében minden EU-ba beutazó és azt elhagyó iratait ellenőrzik, és összevetik az elveszett és ellopott iratokat nyilvántartó közös adatbázissal.

A nem uniós polgárok schengeni mozgását egy elektronikus ki- és beléptetési rendszerrel követnék, ezzel egyrészt könnyebb kiszűrni az úti okmányokkal kapcsolatos bűncselekményeket és csalásokat, másrészt a pecsétes rendszer lecserélésével gyorsabb és hatékonyabb lesz a határellenőrzés. A rendszert 2020-ig minden uniós országban bevezetik.

A külföldi terrorista harcosok megállítása

Eddig legalább 7800 európai csatlakozhatott szíriai és iraki terrorista csoportokhoz az Europol legfrissebb adatai szerint. Bár egyre kevesebben hagyják el ezért Európát, a visszatérő külföldi harcosok száma várhatóan emelkedni fog az ISIS katonai legyőzése vagy összeomlása esetén.

Az EU 2017-ben elfogadta, hogy minden tagállamban kriminalizálják a terrorista előkészületeket is. A jövőben büntetni fogják a külföldi terrorista csoporthoz történő kiutazást, a toborzást, a kiképzésben való részvételt, a terrorizmus népszerűsítését és pénzelését is. A külső határokon bevezetett szigorúbb ellenőrzéssel együtt hatékonyabban kezelhetik a külföldi harcosok jelenségét.

 

Utasadat-nyilvántartás (PNR)

Legkésőbb idén májustól azok a légitársaságok, amelyek harmadik országból is indítanak járatokat Európába, kötelesek átadni az utasok adatait a nemzeti hatóságoknak. Az utasadat-nyilvántartás (PNR) az utas nevét, az utazás időpontját, útvonalát, illetve a fizetés módját is tartalmazza, de az adatok kizárólag a terrorizmus, illetve az embercsempészet és ehhez hasonló súlyos bűncselekmények elleni fellépéshez használhatók.

Az adatkezeléssel kapcsolatos tárgyalások több mint öt évet vettek igénybe, az Európai Parlament ragaszkodott a személyes adatok szigorú védelméhez, és ahhoz, hogy a PNR-adatgyűjtés során ne lehessen olyan érzékeny adatokat felfedni az emberekről, mint etnikai hovatartozás, vallási vagy politikai nézet, egészség vagy szexuális irányultság. Az adatokat öt évig őrzik meg, de bizonyos személyes adatokat, például az utas nevét hat hónap után törölni kell.

További információ az utasadat-nyilvántartásról itt érhető el.

Hatékonyabb információcsere a terrorizmus megfékezésére

A 2016-os berlini terrortámadás elkövetője különböző személyazonosságot használt a határellenőrzés és a hatóságok kijátszásához. Az ehhez hasonló esetek rámutatnak az érintett hatóságok, a rendőrségek, bíróságok és titkosszolgálatok közti hatékony információcsere fontosságára.

Az Európai Unió már most számos adatbázist és információs rendszert használ a határigazgatás és a belső biztonság területén. A következő lépés a különböző rendszerek összehangolása, megkönnyítve például a határellenőrzés és a nyomozó hatóságok közti információcserét.

Az EU bűnüldöző hatósága, az Europol a nemzeti rendőrségek közti információcserét segíti. 2016 májusában a Parlament megegyezett az Europol hatáskörének kibővítéséről, hogy hatékonyabban léphessen fel a terrorizmus ellen és szakosított egységeket állítsanak fel, például az Európai Terrorellenes Központot.

A pénzcsapok elzárása

A terroristák megállításának egyik leghatékonyabb eszköze az, ha elvágják a pénzügyi forrásaikat és így ellehetetlenítik a logisztikát. Az Európai Parlament azt kéri, hogy a tagállamok vizsgálják ki a gyanús pénzügyi tranzakciókat, és jobban ellenőrizzék az olaj, cigaretta, arany, drágakövek és művészeti értékek kereskedelmét. Az EP nemrég hagyta jóvá az EU pénzmosás elleni irányelvének reformját, amelyben szigorított az anonim prepaid kártyák és a virtuális valuták szabályain.

Az EP nyomására a jövő évi büdzséből több pénz jut a terrorizmus és a szervezett bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépésre. A Parlament emellett a Bitcoin és más virtuális valuták szigorú ellenőrzését kéri. Az Európai Bizottság pedig nemrég indította el az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpontot és Fórumot ugyanezzel a céllal.

A lőfegyverek szabályainak felülvizsgálata

Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy a legveszélyesebb fegyverek ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. A lőfegyverekre vonatkozó irányelv frissítése még egy lépést tett az élessé alakítható fegyverek betiltása felé. Ilyeneket használtak a terroristák például a 2015-ös párizsi támadások során. Habár léteznek kivételek (múzeumok, vadászat, stb.), a tagállami hatóságoknak garantálniuk kell, hogy ilyen fegyverek nem kerülnek illetéktelen kezekbe.

Az EU-ban gyártott fegyverek jó része exportra készül, ezek hatékonyabb ellenőrzését is kéri az EP, valamint azt mondja, hogy sürgősen embargót kell életbe léptetni Szaúd-Arábiával szemben.

 

A radikalizáció megelőzése

A Parlament szerint sürgős a közös tagállami fellépés a radikalizálódás megelőzése céljából és intézkedéseket kell bevezetni a börtönökben, vagy online terjedő radikalizáció ellen.

Mit tehet az EU?

Az uniós szint biztosítja a legmagasabb fokú koordinációt és együttműködést a tagállamok között. Az EP-képviselők a tagállamok minisztereivel egyeztetnek a terrorizmus elleni fellépést segítő jogszabályokról. A Parlament egyik fő feladata, hogy ügyel az emberi jogok és a személyes adatok védelméhez való jog betartatására, ami főként a bűncselekmények elleni fellépés szigorú szabályai kapcán fontosak.

Az EU terrorizmus elleni stratégiája 4 fő pillérre épül: megelőzés, védekezés, üldözés, reagálás. Az Európai Bizottság az új intézkedéseket az EU 2015 és 2020 közötti időszakra szóló védelmi stratégiája keretében hozza meg, amelynek célja, hogy erősítse az együttműködést a tagállamok között a terrorizmus, a szervezett bűncselekmények és a kiberbűnözés elleni fellépésben.

Az uniós szintű jogszabályok a terrorizmus ellen sokszor átfedésben lehetnek és a területnek számos aspektusa van, ezért az Európai Parlament különbizottságot állított fel annak vizsgálatára, hogyan lehet harmonizálni ezeket és hatékonyabbá tenni az együttműködést a tagállamok között.