Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása: szigorúbb uniós szabályok jönnek 

 
 

Az olyan technológiai újdonságok, mint a kriptovaluták, komoly kihívás elé állítják az EU-t a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemben. Az EP frissíti az idevágó jogszabályokat.

Interjú Judith Sargentini (zöldpári, holland) és Krišjānis Kariņš (néppárti, lett) képviselőkkel 

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló uniós jogszabály ötödik módosításáról szavazott az EP az áprilisi plenáris ülésen Strasbourgban. Az új irányelv az ellen lép fel, hogy az EU pénzügyi rendszerén keresztül bűncselekményeket lehessen finanszírozni, és az átláthatóság növelésével megnehezítené jelentős pénzösszegek elrejtését.

A jelentés két szerzőjével, Krišjānis Kariņš (néppárti, lett) és Judith Sargentini (zöldpárti, holland) képviselőkkel beszélgettünk.

 

Átlátható tulajdoni viszonyok

 

Az új jogszabályok átláthatóbbá teszik a cégek tulajdoni viszonyait.  Eddig a tulajdoni viszonyokra vonatkozó nyilvántartást csak megalapozott, közérdekű indokkal tették elérhetővé például újságírók és civil szervezetek számára. A jövőben azonban bárki hozzáférhet ezekhez az adatokhoz. A hatékonyabb együttműködés érdekében a különböző nemzeti nyilvántartásokat ezentúl megosztják egymással a tagállamok.

 

Emellett alapos indokkal az állami szervek is hozzáférhetnek a tényleges tulajdonosi adatokhoz. Így például amennyiben az „Europol egy bűnözőt próbál kézre keríteni az egyik tagországban, megnézhetik, mely más országokban van még ennek a személynek bankszámlája” - magyarázta Krišjānis Kariņš.

 

„Az a cél, hogy a feketén szerzett pénzeket az európai bankrendszeren kívül tartsuk. A bankoknak tudniuk kell, ki áll az egyes számlák mögött. A feketepénzzel két probléma van: az egyik, hogy tönkreteszi a gazdaságot, a másik, hogy a terrorizmus finanszírozására használhatják” - mondta Krišjānis Kariņš.

 

„Világossá tettük, hogy ha nem akarod elárulni, ki a tulajdonos, akkor nehéz dolgod lesz Európában üzletelni” - tette hozzá Judith Sargentini.

 

A terrorizmus finanszírozásának forrásai

 

„Számos forrásról beszélünk, tiltott tevékenységből származó pénzekről, a feketepiacról visszaáramló pénzekről, illegális árukkal és fegyverekkel való kereskedelemről, embercsempészetről. Ez a pénz bekerül az európai bankrendszerbe, ahol tisztára mossák” - mondta el Krišjānis Kariņš.

 

Judith Sargentini azonban arra emlékeztet, hogy „a terrorizmus filléres alapon is működhet, különösen Európában, ahol bárki bérelhet egy autót vagy akár el is lophat egy autót, hogy a tömegbe hajtson vele, ez pedig nem kerül pénzbe. Az egyetlen ami pénzbe kerül az az ISIS katonáinak fizetése.”

 

Előre fizetett bankkártyák és kriptovaluták

 

A névtelenül vásárolható előre fizetett (prepaid) bankkártyák esetében ezentúl már a 150 euró értékű kártya tulajdonosának beazonosítását is kérhetik a hatóságok (a limit eddig 250 euró volt).. Judith Sargentini szerint ez a szabályozás nagyon fontos volt a tagországoknak. „A francia hatóságok ragaszkodtak hozzá, mivel a franciaországi támadásoknál használt gépjárművek bérléséért épp ilyen kártyákkal fizettek” - magyarázta.

 

A módosítási javaslat kitér a digitális fizetőeszközök, például a bitcoin értékesítésére szolgáló online felületek és a valutát tároló digitális pénztárcák szabályozására is. A szolgáltatóknak megfelelő gondossággal kell eljárniuk és le kell ellenőrizniük, kik a vásárlóik. Ezzel véget lehet vetni az ilyen tranzakciókra jellemző névtelenségnek.

 

„A felületek üzemeltetőinek és azoknak, akik a bitcoin pénztárcában való tárolásával foglalkoznak (...) ismerniük kell az ügyfeleiket, épp úgy, ahogy mondjuk a bankoknak. Ez forradalmi” - magyarázta Judith Sargentini. Eddig például csak a bankoknak, a kaszinóknak és a műkereskedőknek kellett leellenőrizniük, honnan származik a hozzájuk befolyó pénz.

 

Krišjānis Kariņš rámutatott, hogy a kriptovaluták tulajdonosai majd euróra akarják váltani a pénzüket, amikor valamit vásárolnának. „Ekkor jelennek meg a kriptovaluták az európai bankrendszerben, és ez az a pont, amikor a bankoktól azt várjuk, hogy megkérdezzék az ügyfeleiket, honnan származik ez a pénz” - tette hozzá.

 

Állampolgárok és cégek

 

Az új szabályozás arra törekszik, hogy anélkül szüntesse meg a bűncselekmények finanszírozását, hogy a pénzügyi piacok és a fizetési rendszerek, például az előre fizetett bankkártyák rendes működését megzavarná.

 

„A cél az, hogy a bűnözők dolgát nehezítsük, ne pedig a hétköznapi és tisztességes európai állampolgárokét” - mondta el Krišjānis Kariņš. „Nem a készpénzhez akarjuk visszaterelni az embereket, hanem utat akarunk nyitni a digitális rendszerhez” - tette hozzá.

 

Következő lépések

 

Az irányelv végleges szövegét, amelyet tavaly decemberben előzetesen már a Parlament és a Tanács is elfogadott, április 19-én 574 igen, 13 nem, és 60 tartózkodás ellenében megszavazták az EP-képviselők. Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenéstől számított harmadik napon lép életbe, ezután a tagországoknak 18 hónapjuk lesz, hogy eleget tegyenek az új szabályozásnak.