NATO-csúcs: Az európaiakban megvan az elhatározás az együttműködésre (interjú) 

 
 

Nagy várakozás övezi a július 11-12-i brüsszeli NATO-csúcstalálkozót, amelynek a fő kérdése az, hogy a szövetséges államok képesek lesznek-e egységet mutatni.

Ioan Mircea Paşcuval (szocialista, román), az EU-NATO kapcsolatok jelentéstevőjével beszélgettünk a találkozót megelőzően.

Ioan Mircea Pașcu on NATO 

Az uniós NATO-tagok 2015 óta folyamatosan növelik a védelmi költségeiket, a csúcs előtt Donald Trump amerikai elnök mégis élesen fogalmazott arról, hogy az európai országoknak többet kellene költeniük. Van ebben valami?

Alapvetően igen. Úgy gondolom, a 2007–2008-as válság után azonnal feláldoztuk a védelmet más szükségek kielégítése érdekében. Mostanra kezdtünk el foglalkozni a problémával. Úgy vélem, az lenne a kritérium, ha növelni tudnánk a védelmi kapacitásunkat a költések révén.

Nem vehetjük biztosra, hogy ha kevesebbet költünk, akkor majd az Egyesült Államok mindent megtesz helyettünk, hiszen ennél egy kicsit összetettebbek a dolgok. Szerintem a csúcstalálkozó során látni fogjuk, mi az a közös nevező, ami meghatározza a további lépéseket.

Mikor tekintené sikeresnek a NATO-csúcsot?

Siker lenne, ha semmi olyasmi nem történik, mint a G7-csúcson. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló kihívások összetettsége és a tény, hogy nem dughatjuk homokba a fejünket, hanem foglalkoznunk kell ezekkel a problémákkal, közelebb fogja hozni a feleket. Tudom, hogy az európaiakban megvan erre az elhatározás, és remélem, hogy az Egyesült Államokban is. Elvégre az Egyesült Államok a szövetségünk gerince, az európai védelem az amerikai garanciáktól függ.

Az EU-NATO kapcsolatokról szóló jelentésében számos együttműködési területet megnevez. Melyik a három legfontosabb, és hogyan lehetne az együttműködésen tovább javítani?

A katonai mobilitás, a kibervédelem és hogy hogyan lehet valódi együttműködést kezdeményezni, illetve az iparra vonatkozó innováció. Az ipari innovációra szánt közös költségvetés egy kiváló kezdet ebben a tekintetben. Ezidáig ez nemzeti felelősség volt, most pedig a Bizottság kezdeményezte és segíti az együttműködést a cégek szintjén (az európai védelmi ipari fejlesztési program keretében - a szerk.).

A tervek szerinti számok ígéretesek, a következő pénzügyi keret valódi változást hozhat, a védelemmel foglalkozó cégeket további együttműködésre és innovációra fogja sarkallni, és új löketet fog adni az európaiak hagyományos találékonyságának.

Addig is meg kell törnünk a jeget, a jövőben pedig biztosan növekedni fog a terület uniós támogatása, jobb lesz a védelem és erősödik az együttműködés az EU-n belül, és mindez nem a NATO ellenében történik. Minden, amit teszünk, a NATO-t is erősíti, mivel egyetlen fegyveres erőt tartunk fenn, amelyet többé-kevésbe meg kell osztanunk.

A védelem egyre összetettebbé válik, nekünk pedig foglalkoznunk kell ezekkel a dimenziókkal is: a belső védelemmel, amely egyértelműen egy uniós felelősség, de a külső védelemmel is, amely főleg a NATO felelőssége. És figyelembe kell vennünk azokat az uniós tagállamokat is, amelyek nem tagjai a NATO-nak, hiszen őket is meg kell védenünk.