Tanja Fajon: „Ha elveszítjük Schengent, az európai projektet veszítjük el” 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Megosztás itt: 

A schengeni övezetben néhány ország már három éve visszaállította a belső határellenőrzést, holott erre csak két évig lenne lehetőségük. Az EP új szabályokat fogadott el.

Tanja Fajon  

Hat schengeni övezetbe tartozó ország - Ausztria, Németország, Dánia, Svédország, Franciaország és Norvégia - 2015-benvisszaállította a belső határellenőrzést a rendkívüli körülményeknek köszönhetően. A szigorítás jelenleg is fennáll, holott a jelenlegi szabályok szerint erre csak két évig lenne lehetőség.

A Parlament április 4-én szavazott az álláspontjáról, amely szerint a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása utolsó lehetőségként merülhetne csak fel. A képviselők a jelenlegi szabályok módosítását kérik, amelynek értelmében a határellenőrzések első időszakát hat hónapról kettőre csökkentenék, a meghosszabbítás idejét pedig a jelenlegi maximum két év helyett egy évben állapítanák meg. A Parlament és a Tanács idén kezdett tárgyalni ezekről a kérdésekről, de a kompromisszum eddig még nem született meg. Ez a következő Parlament feladata lesz majd.

Tudjon meg többet a témáról a jelentés szerzőjével, Tanja Fajonnal (szocialista, szlovén) készült interjúnkból.

Több schengeni országban is határellenőrzés van érvényben három éve, holott a jelenlegi szabályok szerint két évig van erre lehetőség. Hogyan lehetséges mindez?

Az elmúlt három évben hat országban is visszaállították a belső határellenőrzést. Különböző jogalapot használnak arra, hogy meghosszabbítsák ezt, és erre lehetőségük is van, mert a jelenlegi szabályozásban vannak szürke zónák.

Tehát a jelenlegi szabályok kétértelműek. Melyek azok a részek, amelyeket mindenképpen felül kell bírálni és miért?

Egyértelmű feltételeket kell meghatároznunk arra vonatkozóan, mely országok vezethetik be újra ideiglenesen a határellenőrzést. Szigorúbb biztosítékok kellenek, és az, hogy erre az országok csak egy utolsó lehetőségként gondoljanak.

Mely körülmények igazolnák a határellenőrzés visszavezetését?

Olyan rendkívüli helyzetek, mint a nagy sportesemények vagy nagy menekülthullámok, ahogy azt néhány évvel ezelőtt is tapasztaltuk. Manapság nincsenek olyan előrelátható és komoly fenyegetések, amelyek igazolnák a belső határellenőrzést, akkor sem, ha ezt néhány tagállam kormánya így is gondolja.

Javasolt változások a Schengeni határellenőrzési kódexben: 
  • a belső határellenőrzések első időszaka kiszámítható események esetén két hónap lehetne a jelenlegi hat hónap helyett 
  • a belső határellenőrzések időszakát nem lehetne egy évnél tovább meghosszabbítani, megfelezve ezzel a jelenlegi kétéves maximumot 

A hat schengeni ország - Ausztria, Németország, Dánia, Svédország, Norvégia és Franciaország -, ahol jelenleg is érvényben van a határellenőrzés, azt állítja, továbbra is meghosszabbítják azt. Náluk indokolt?

Ezek a meghosszabbítások nem indokoltak, nincs arra bizonyíték, hogy szükség volna a belső határellenőrzésre. Az elmúlt években a nemzeti kormányok feszegetik a határokat, és a határellenőrzés visszaállítását politikai okokból szorgalmazzák, mintsem azért, mert valóban szükség volna rá.

Miben nem értenek egyet a Bizottsággal és a Tanáccsal?

A Tanács a tárgyalások alatt nem bizonyult rugalmasnak és nem volt hajlandó kompromisszumra. A legnagyobb probléma, hogy nem értünk egyet a meghosszabbítás körülményeiről és feltételeiről. Néhány schengeni ország nem akarja a szabályok reformját, mert hasznot húznak ebből az állapotból. Ez rendkívül veszélyes.

Ha elveszítjük Schengent, az európai projektet veszítjük el. A jelenlegi helyzet tönkreteszi a gazdaságot és megnehezíti az életünket.

Az interjút 2018 novemberében publikáltuk és 2019 áprilisában frissítettük.