Ma már az EU lakosságának több mint 80 százalékának van internet-hozzáférése, és ez a szám egyre csak növekszik. De mi a helyzet a biztonsággal? Ezen dolgozik az EP.

Kiberbiztonság 

2020-ra a digitális kapcsolatok nagyrésze gépek közötti lesz, milliárdnyi olyan eszközzel, amelyeket összefoglaló néven a „Dolgok internetének” nevezünk. Ezzel együtt a kibertámadások száma is növekszik, ráadásul azok komplexebbek és szofisztikáltabbak is lettek az évek során. Egyedül ezekkel a fenyegetésekkel sem a kormányok, sem az iparág nem tudja felvenni a küzdelmet, közös fellépésre van szükség. Tudjon meg erről többet infografikánk segítségével.

Március 12-én, kedden a Parlament a kiberbiztonsági jogszabályról szavazott, amelynek célja, hogy hatékonyabban küzdjön a növekvő kibertámadások ellen, hogy megerősítse az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség szerepét, és létrehozzon egy közös kiberbiztonsági tanúsítási rendszert.

„Két fontos feladatunk van. Az egyik azokhoz a mindennapi életünket is befolyásoló szolgáltatásokhoz kapcsolódik, mint az elektromos, a víz, vagy a kommunikációs hálózatok. Ezeket ugyanis egyre nagyobb mértékben érik kibertámadások. A másik a „Dolgok internetéhez” kapcsolódik, és az egyre több eszközhöz, ezzel párhuzamosan pedig a felhasználók bizalmatlanságához az eszközökben”, mondta Angelika Niebler (néppárti, német) jelentéstevő.

Támogatás, együttműködés, információ

Az új szabályoknak köszönhetően az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség több emberi és pénzügyi erőforrást kap majd, a tagállamok közötti kiberbiztonsági együttműködés pedig intenzívebbé válik. Szerte Európában szabványosított tanúsítványokat bocsájtanak ki az informatikai eszközökre, amely kezdetben önkéntes alapon működik majd. A Bizottságnak 2023-ra fel kell mérnie, hogy az önkéntes rendszert kötelezővé kell-e tenni.

A megfelelő tájékoztatás is segíthet abban, hogy a felhasználók maguk is odafigyeljenek a védelmükre, miközben ezeket az eszközöket használják. A legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint az európaiak 87 százaléka a kibertámadások megnövekedett számára komoly problémaként tekint, amely igazi kihívást jelent az EU belső védelmi rendszerének. A legtöbben azért is aggódnak, hogy maguk is áldozatokká válnak. Az új szabályoknak köszönhetően a felhasználók ajánlásokat kapnak a biztonsági beállításokra, az eszközökök védelmére, és az elérhető frissítésekre, illetve azok gyenge pontjaira vonatkozóan.

„A 2017-es WannaCry kibertámadás, amely több mint 200 ezer számítógépet fertőzött meg EU szerte, megmutatta, hogy szükség van új közös kezdeményezésekre, amelyek segítségével növelhetjük a kiberbiztonságot - mondta el Angelika Niebler. - A kiberbiztonsági jogszabállyal lefektettük ennek az alapjait. Európa így hamarosan élen járhat a kiberbiztonság megőrzésében.”