Netsemlegesség: mit jelent pontosan és hogyan érvényesül az EU-ban? 

 
 
A netsemlegességről is szavaz jövő héten az EP ©AP images/European Union - EP 

Alapvető fontosságú, hogy az internetes szolgáltatók azonos módon ítéljék meg az online elérhető tartalmakat és weboldalakat, a netsemlegesség mégis kétségkívül a digitális kor egyik legnagyobb kihívása. Két év tárgyalás után idén júniusban az EP és a tagállamok képviselői megegyeztek a távközlésre vonatkozó szabályok reformjáról, így az EP-képviselők az október 27-i plenáris ülésen vitáznak és szavaznak a Parlament erre vonatkozó jogszabálytervezetéről. Mit jelent pontosan a netsemlegesség?

A netsemlegesség (net neutrality)


Az az elv, amely szerint az internetes szolgáltatóknak azonos módon kell megítélniük az online elérhető tartalmakat, weboldalakat és platformokat. Tilos például direkt meggátolni vagy lelassítani konkurens weboldalakat vagy online szolgáltatásokat.


Számos kritikát hallani ugyanakkor, hogy a netsemlegesség fogalmát nem határozták meg megfelelően a digitális egységes piacra vonatkozó uniós szabályozásban.


Az Európai Bizottság által előkészített távközlési csomag részeként a Parlament és a tagállamok képviselői júniusban megegyeztek abban, hogy lépéseket tesznek a netsemlegesség előmozdításáért. A Parlament a jövő heti strasbourgi plenáris ülésen szavaz a megegyezés alapján készített új jogszabálytervezetről.


Specializált szolgáltatások


A jogszabálytervezet szerint a „nyílt internet” alapelve mellett a szolgáltatók felár ellenében ajánlhatnak úgynevezett specializált szolgáltatásokat cégeknek és felhasználóknak. A tervezet rögzíti ugyanakkor, hogy ez nem érintheti hátrányosan a többi felhasználót, így nem járhat például a sávszélesség korlátozásával. Az olyan kivételes szolgáltatások, mint az önjáró autók, az e-health, vagy a terrorelhárítás azonban elsőbbséget élveznek az online forgalomban.


Zero-rating


A zero-rating, azaz nullás díjszabás során a szolgáltatók, főként a mobilszolgáltatók bizonyos alkalmazások vagy szolgáltatások használatával generált adatforgalmat nem számolják hozzá a felhasználó adatforgalmához. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy más szolgáltatások kárára biztosítanak ingyenes hozzáférést bizonyos weboldalakhoz és tartalmakhoz.


A Parlament azt szeretné elérni, hogy a tagállamok az új jogszabályok átültetésekor nemzeti hatáskörben dönthessenek róla, hogy engedélyezik-e a zero-ratinget az országban.


A következő lépések


Amennyiben a Parlament jövő héten jóváhagyja, a jogszabálytervezet életbe lép minden tagállamban.


Ezt követően az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) hat hónapon belül megállapítja azokat az irányelveket, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a végrehajtás során.