Élelmiszer-pazarlás az EU-ban: a számok 

 
 

Megosztás itt: 

Ételhulladék-hegyek termelődnek az EU-ban évente  

Az EU-ban évente 88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladék termelődik, aminek nemcsak gazdasági következményei vannak, de a környezetre is káros. Az Európai Parlament kedden elfogadott állásfoglalásában az ételhulladék mennyiségének komoly csökkentését kéri. Miért jelent ekkora problémát az élelmiszer-pazarlás? Mennyi ételhulladékot termelünk Magyarországon fejenként? Bemutatjuk infografikánkon.

Az EU-ban a termelői és fogyasztói lánc minden lépcsőjén keletkezik ételhulladék a mezőgazdasági termeléstől a háztartásokig. Az élelmiszer-hulladék több, mint fele a háztartásokban keletkezik, az ezzel okozott problémákról a fogyasztók azonban sokszor nem is tudnak.


Az ételhulladékok nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia, hanem káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Komoly probléma a tájékoztatás hiánya is: az Eurobarometer felmérése szerint az emberek csupán fel tudja, hogy mit jelöl a „minőségét megőrzi”, vagy a „fogyasztható” dátum a termékeken.


A probléma azonban morális jellegű is: rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis mindennap ételhulladék-hegyek keletkeznek, a teljes élelmiszertermelés mintegy harmada pocsékba megy.


„Az Európai Uniónak, mint a világ egyik leggazdagabb és legsikeresebb közösségének, morális és politikai kötelezettsége, hogy csökkentse az ételhulladék mennyiségét” - mondta Biljana Borzan (szocialista, horvát) képviselő, miután az EP környezetvédelmi szakbizottsága áprilisban elfogadta jelentését az élelmiszer-hulladékok csökkentéséről.

 

A Parlament a május 16-i plenáris ülésen állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja a Bizottságot, hogy könnyítse meg az élelmiszer adományozását és teremtsen tiszta helyzetet a lejárati időt jelölő elnevezések között. Az EP-képviselők azt akarják elérni, hogy a 2014-es szinthez képest 2025-re 30%-kal, 2030-ra 50%-kal csökkenjen a most évi 88 millió tonna kidobott élelmiszer mennyisége.