A közös európai menekültügyi rendszer 

 
 

Megosztás itt: 

A közös európai menekültügyi rendszer: Adiba (11) öt rokonával osztja meg ezt a sátrat az Idomeni táborban. ©UNHCR/Achilleas Zavallis 

Az EU és az Európai Parlament azon dolgozik, hogy hatékonyabbá tegye a közös európai menekültügyi rendszert és azon keresztül megoldja a menekültválságot.

Emberek százezrei menekültek el a háborúval sújtott hazájukból és kerestek menedéket Európában 2015 óta. Gyorsan kiderült azonban, hogy a kontinens menedékjogi rendszere nem képes megbirkózni ilyen mennyiségű menekült befogadásával.

Ahhoz, hogy az Európai Unió hatékony választ adjon a menekültválságra, felül kellett vizsgálnia a menedékjogi politikáját - azért is, hogy a tagállamok egyenlő mértékben vegyék ki a részüket a probléma megoldásából.

A felelősség megosztásának elve: a dublini szabályok reformja

A dublini szabályok adják a közös európai menekültügyi rendszer legfontosabb részét, hiszen ezek határozzák meg, hogy mely esetekben mely uniós ország felelős a menedékkérelmek elbírálásáért. Ebben a rendszerben főszabály szerint a menedékkérelmet abban az országban kell elbírálni, ahol a kérelmező belépett az EU-ba. Ezen csak néhány esetben változtatnak a körülmények, például a gyermekek védelme, vagy a családok egyben tartása.

A rendszert a menedékkérelmek minél gyorsabb elbírálása érdekében hozták létre 2003-ban, valamint ez biztosítja, hogy egy adott kérelmet egy tagállamban vizsgálnak ki.

A szabályok megalkotásakor azonban nem volt cél, hogy a felelősség megfelelő és igazságos elosztását is garantálják a tagállamok között, így amikor 2015-ben példa nélküli emberáradat érte el Európát, a határokon lévő Görögországra és Olaszországra aránytalanul nagy teher hárult. A Parlament 2009 óta kéri a dublini szabályok felülvizsgálatát.

Az Európai Bizottság 2016-ban az úgynevezett méltányossági mechanizmus bevezetését javasolta, amely a tagállamok gazdasági helyzetére és népességére tekintettel határozta meg, hogy hány embert fogadjanak be.

A dublini rendszer reformja kapcsán az EP novemberben nagy többséggel támogatta az állampolgári jogi bizottság által készített javaslatot a Parlament poziciójáról. Miután a tagállamok is kialakították saját álláspontjukat, elkezdődhetnek a tárgyalások.

Cecilia Wikström (liberális, svéd) a jelentésben három fő szabályt javasol:

  • a tagállamoknak közösen kell felelősséget vállalniuk a menedékkérőkért,
  • a külső határokkal rendelkező tagországok - amelyek a legtöbb menekült számára az első érkezési helyet jelentik Európában - vállalják az összes érkező nyilvántartásba vételét és védjék az EU külső határait,
  • a nemzetközi védelemre szorulók a jelenleginél sokkal gyorsabban jussanak védelemhez, míg azokat, akiket nem illet meg a menedékjog, gyorsan és a jogaikat tiszteletben tartva küldjék vissza származási országukba.


A dublini rendszer reformjának folyamatát ide kattintva lehet nyomon követni.

Hatékony nemzetközi védelem: a közös uniós áttelepítési keretprogram

A letelepítés az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek átszállítása egy nem uniós országból egy EU-s tagállamba. Ez az ENSZ menekültügyi főbiztosának kérelmére és a letelepítés helye szerinti ország beleegyezésével történik. Ez az egyik leghatékonyabb módja, hogy az Európai Unió befogadja, és nemzetközi védelemben részesítse az embereket.

A menekültválság hosszú távú megoldásához a Parlament szerint egy kötelező letelepítési programot kell bevezetni az EU-ban. Az Európai Bizottság 2016 júliusában egy közös uniós áttelepítési keretprogramra tett javaslatot, hogy a nemzetközi védelemre szorulók rendezett és biztonságos módon jussanak el az EU-ban.

A közös uniós áttelepítési keretprogram státuszát ide kattintva lehet nyomon követni.

Az Eurodac adatbázis kiegészítése

Minden, az Európai Unió határait átlépő menedékkérőt regisztrálnak és rögzítik az ujjlenyomatát az Eurodac adatbázisban. Ez a rendszer segíti a dublini szabályok céljának megvalósítását, hogy egy menedékkérőt csak egy helyen regisztráljanak az EU-ban.

Az Európai Bizottság 2016 májusában azt javasolta, hogy az Eurodac rendszerben ezentúl további adatokat is rögzítsenek, mint a név, nemzetiség, születési hely és idő, adatok az utazási okmányokról és arckép. Ez azt segítené, hogy az EU hatékonyan megvalósítsa a dublini szabályok reformját.

Ha a rendszer több információt tartalmaz, az segíti a hatóságokat, hogy könnyebben beazonosítsák az illegális bevándorlókat anélkül, hogy adatot kellene kérniük egy másik tagállamtól.

Az Eurodac adatbázis változtatásait ide kattintva lehet nyomon követni.

Emellett az EP-képviselők támogatták az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) megerősítését célzó javaslatot, amely ezzel az EU Menekültügyi Ügynökségévé válik majd.

Egységes szabályok EU-szerte: a közös európai menekültügyi rendszer

A terhek igazságos elosztása és a méltányosság érdekében elkerülhetetlen, hogy a tagállamok összehangolják menedékjogi rendszereiket. Az EU szeretné csökkenteni a nyomást azokon az országokon, amelyek jobb körülményeket és életminőséget biztosítanak az oda érkezőknek, és elkerülni, hogy az emberek válogassanak a befogadó államok között. Az Európai Parlament jelenleg számos olyan javaslaton dolgozik, amelyek a menedékjogi szabályok harmonizációját segítik.

További információt a témában a Határellenőrzés az EU-ban és A menekültek integrációja Európában című cikkeinkben lehet olvasni.