Megosztás itt: 

Az EU-ban 2015 és 2016 során tapasztalt rekordméretű migrációs áramlások mérséklődtek. Tekintse meg a migrációra és a menekültügyre vonatkozó legfrissebb számokat bemutató infografikánkat.

2015-ben több mint egymillió menedékkérő és migráns érkezett Európába, és ez rávilágított az EU menekültügyi rendszerének súlyos hiányosságaira. A migrációs válságra adandó válaszként a Parlament javaslatokat dolgozott ki egy igazságosabb és hatékonyabb európai menekültügyi politika kialakítása érdekében.

Az alábbiakban az összes fontos adat megtalálható az európai migráció kapcsolatosan, hogy kik a migránsok, mit tesz az EU azért, hogy szembenézzen a helyzettel, és ez milyen pénzügyi következményekkel jár.

Fogalommeghatározások: Ki számít menekültnek? Ki számít menedékkérőnek?

Menedékkérő az a személy, aki menedékjog iránti hivatalos kérelmet nyújtott be egy másik országban, mert attól tart, hogy élete hazájában veszélyben forog.

Menekült az a személy, akit faji vagy vallási okok, nemzeti hovatartozása, politikai meggyőződése vagy egy adott társadalmi csoportba való tartozása miatti üldöztetéstől való megalapozott félelméből kifolyólag fogadó országában menekültként fogadtak el és ismertek el. Az EU-ban a kvalifikácós irányelv határozza meg a nemzetközi védelem megadására vonatkozóan iránymutatásokat.

Jelenleg a harmadik országbeli állampolgároknak abban az uniós tagállamban kell védelemért folyamodniuk, ahol először beléptek az Unió területére. A kérelem benyújtásával menedékkérőkké válnak. Akkor kapják meg a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem más formáját, ha a nemzeti hatóságok kedvező döntést hoznak.

Menekültügyi határozatok az EU-ban

2018-ban 634 700 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be az EU-ban, Norvégiában és Svájcban. Összehasonlításképpen ez a szám 2017-ben 728 470, 2016-ban pedig csaknem 1,3 millió volt.

2018-ban az uniós országok közel 333 400 menedékkérő számára biztosítottak védelmet, ami csaknem 40%-kal kevesebb 2017-hez képest. A három leggyakoribb származási ország: Szíria (29%), Afganisztán (16%) és Irak (7%). Az EU-ban nemzetközi védelemben részesülő 96 100 szíriai állampolgár közel 70%-a Németországtól kapta meg ezt a státuszt.

A földközi-tengeri térségben kialakult helyzet

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gyűjti össze az EU külső határainak illegális átlépésére vonatkozó, a nemzeti hatóságok által nyilvántartásba vett adatokat. 2015-ben és 2016-ban több mint 2,3 millió illegális határátlépést regisztráltak. 2018-ban az EU-ba irányuló illegális határátlépések teljes száma 150 114-re esett vissza, amely az elmúlt öt évben mért legalacsonyabb szint, és 92%-kal a 2015. évi migrációs válság csúcspontja alatt van.

Egy ember több alkalommal is átlépheti a határokat, így az Európába érkező emberek száma alacsonyabb, a tagállamokra azonban így is jelentős nyomás nehezedik.

2018-ban 471 155 személy esetében tagadták meg az EU külső határain való belépést. 2019 első felében mintegy 30 000, tengeri úton Európába érni szándékozó személy kockáztatta az életét, közülük mintegy 600 ember vesztette életét. 2018-ban 116 647 ember érte el Európát tengeri úton, szemben a 2015. évi több mint egymillió fővel. A Földközi-tengeren történő átkelés azonban még így is életveszélyes vállalkozás: 2018-ban 2 277 személy halt meg vagy tűnt el, míg egy évvel korábban 3 139.

Az EU-ban jogellenesen tartózkodó migránsok

2015-ben 2,2 millió ember tartózkodott jogellenesen az EU területén. 2018-ra ez a szám 600 000 körülire csökkent. A „jogellenesen tartózkodó” kifejezés általában azt jelenti, hogy egy személy nem megfelelően regisztráltatta magát, vagy elhagyta a menedékjog iránti kérelme feldolgozásáért felelős tagállamot. Ez azonban önmagában még nem elegendő indok arra, hogy az EU visszaküldje őt.


Hogyan vélekednek az európaiak?

A migráció évek óta uniós prioritás. Számos intézkedést hoztak a válság kezelésére és a menekültügyi rendszer javítására. A 2018. májusban közzétett Eurobarométer felmérés eredményei szerint az európaiak 72%-a azt szeretné, ha az EU nagyobb szerepet vállalna a bevándorlás kérdésében.


Egy 2019 júniusában készült másik Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy a bevándorlás volt az ötödik fő témakör, amely az európai választók szavazási döntéseit a májusi EP-választásokon befolyásolta (34%-uk tekintette fontosnak a bevándorlást; a további főbb témakörök pedig az alábbiak voltak: gazdaság, éghajlatváltozás, az emberi jogok és a demokrácia, valamint az EU jövője).


A menedékkérők 2015. évi megnövekedett beáramlása nyomán az EU jelentősen növelte a migrációs, menekültügyi és integrációs politikák finanszírozását. Az EU 2020 utáni költségvetéséről szóló közelgő tárgyalások során a Parlament a migrációs szakpolitikák további finanszírozására fog felszólítani.

Tudjon meg többet arról, hogy az EU hogyan kezeli a migrációt.


Menekültek a világban


Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala szerint 2018-ban naponta átlagosan 37 000 ember kényszerült otthona elhagyására. A legtöbb menekültet befogadó ország Törökország, Pakisztán, Uganda, Szudán és Németország. A világ menekültjeinek csupán 16%-át fogadják be a fejlett országok.


Az üldöztetés, a konfliktus és az erőszak elől menekülő emberek száma világszerte első alkalommal elérte a 70 milliót. Ez egyenértékű azzal, mintha az Egyesült Királyságban és Írországban minden férfi, nő és gyermek otthona elhagyására lenne kényszerítve. A gyermekek a világ menekültjeinek mintegy felét teszik ki.


Tekintse meg a legfrissebb adatokat tartalmazó infografikánkat: az EU menekültügyi kérelmeire vonatkozó legfrissebb Eurostat-számadatok, valamint az uniós országokban tartózkodó menekültek számára vonatkozó, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által összeállított adatok.