Ugyanaz a márka és a csomagolás, de más az íz: az EP fellép a kettős élelmiszer-minőség ellen 

 
 

Ugyanaz az élelmiszer, azonos csomagolás, ugyanolyan minőség? Az EP-képviselők szerint nem feltétlenül, a kettős-minőség pedig megvezeti a fogyasztókat, köztük a magyarokat is.

Kevesebb hal a halrudakban, alacsonyabb koffeintartalmú kávé, kevesebb cukor, de több mesterséges édesítőszer a jegesteában - tanulmányok és tesztek bizonyítják, hogy Európa egyes részein azonos csomagolással és márkajelzéssel alacsonyabb minőségű termékeket árulnak, mint máshol. Különösen a közép- és kelet-európai országok, köztük Magyarország is érintett.

A Parlament a szeptember 13-i plenáris ülésen fogadta el a belső piaci szakbizottság saját kezdeményezésű jelentését, amelyben fellépést sürget a kettős minőségű termékek ellen.  Olga Sehnalová (szocialista, cseh) jelentése összehangolt vizsgálatokat indítana annak érdekében, hogy pontosan felmérjék a probléma nagyságát. Emellett felkéri a nemzeti fogyasztóvédelmi szervezeteket az együttműködésre, és javasolja, hogy a gyártók egy külön logóval tüntessék fel a csomagoláson, ha a termékük minősége az egész EU-ban ugyanolyan.

Magyarország is az érintett országok között

A Magyarországon tesztelt 96 termékből 71 eltérő minőségű volt, amikor az Ausztriában, vagy Olaszországban árusított változatával hasonlították össze. A mogyorókrém kevésbé krémes, az ostyák kevésbé ropogósak, mint osztrák szomszédjainknál.

Számos más közép- és kelet-európai ország is hasonló problémával áll szemben. A Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban forgalmazott narancslé például nem tartalmazott narancsot, míg ugyanazon a termék hasonló csomagolással árusított németországi változata 3% narancskoncentrátummal készült.

A minőségbeli eltérés nemcsak az élelmiszerek esetében jelentkezik, hanem igaz kozmetikai termékekre, vagy éppen mosószerekre is.

„Amennyiben a gyártók szeretnék a megváltoztatott termékeiket ugyanazon márkanév alatt értékesíteni, akkor a fogyasztókat minden egyes esetben tájékoztatni kell a különbségről, máskülönben ez a fogyasztók megvezetése” - mondta el Olga Sehnalová jelentéstevő.

Hol van pontosan a szabálytalanság?

Az érintett élelmiszereket forgalmazó cégek sok esetben azzal védekeznek, hogy termékeiket a helyi ízléshez igazítják. Az ízbeli különbséget emellett az is okozhatja, hogy helyi termelőktől szerzik be a hozzávalókat, illetve olcsóbb összetevőket használnak, hogy így a vásárlók pénztárcájához tudják szabni a termék végső árát.

A problémás esetekben azonban az ár vagy azonos, vagy éppen magasabb volt azokban az országokban, ahol a termék silányabb változatát árulták.

Ha egy termék, legyen az jól ismert étel, ital, kozmetikum vagy mosópor, ugyanúgy néz ki, de minőségében eltér a máshol vásároltnál, az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot jelez. Az Unióban nem lehetnek másodosztályú termékek és vásárlók

Olga Sehnalová, EP-képviselő 
Idézet megosztása: 

Az uniós szabályok kimondják, hogy a gyártóknak és a kiskereskedőknek helytálló tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára termékeik tényleges mibenlétéről és összetételéről, így egyértelműen ki kellene, hogy tűnjön a különbség például ha a halrudak kevesebb halat tartalmaznak egyes országokban.

Ezeknek a szabályoknak az érvényesítéséért egyébként a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok felelnek.

Mit tesz az EU?


A Bizottság útmutatót adott ki tavaly októberben az uniós élelmiszerjog és fogyasztóvédelmi jog kettős minőségű élelmiszerekre történő alkalmazásáról. Ez segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségben értékesíti termékeit.

Az EP-képviselők ekkor üdvözölték, hogy a Bizottság igyekszik kezelni a helyzetet, az útmutatót azonban kevésnek vélték, mivel az nem terjed ki például a kozmetikai termékekre, vagy a mosószerekre.