A közös kötelezettségvállalási rendelet nemzeti célkitűzéseket határoz meg az üvegházhatású gázok csökkentésére, hogy az EU tartani tudja a párizsi klímamegállapodásban foglalt vállalásait.

Miért fontos a közös kötelezettségvállalási rendelet?

 

A klímaváltozás elleni fellépés részeként az EU-s országok vezetői már 2014-ben elkötelezték magukat amellett, hogy az Unió területén 2030-ra 40%-kal csökkentik a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest.

 

Ehhez 30%-kal kell csökkenteniük a szennyezést a 2005-ös adatokhoz képest olyan területeken, mint a közlekedés, vagy a mezőgazdaság - tulajdonképpen az iparon kívül az összes többi ágazatban. Ez azért is fontos, mert ezekből származik az üvegházhatású gázok mintegy 60%-a az EU-ban (2014). Az iparban keletkezett károsanyag-kibocsátásra külön szabály vonatkozik.

 

A fenti adatokat az EU párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló vállalása is tartalmazza.

 

Ahhoz, hogy ezeket a vállalásokat tagállami szinten be tudja tartatni, a közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határoz meg a tagállamok számára a 2013–2020-as időszakra.

 

Az EP-képviselők áprilisban elfogadták azt az új, 2020 utáni szabályozást. Ez meghatározza azt a minimumot, amennyivel a tagállamoknak hozzá kell járulniuk a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez 2021 és 2030 között, éves célokat jelöl ki és a folyamat ellenőrzését is szabályozza.

 

A javasolt nemzeti kibocsátási küszöbök

 

Amikor az EU meghatározta, hogy melyik tagállam mennyivel járul hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, figyelembe vette többek között a tagállamok GDP-jét is. Az egyes országok célkitűzései 2030-ra így 0%-tól 40%-ig terjednek (a 2005-ös adatokhoz képest), és együtt adják ki az uniós szintű 30%-os csökkentést.

 

Tagállam

A cél 2030-ra 2005-höz képest

Luxemburg

-40%

Svédország

-40%

Dánia

-39%

Finnország

-39%

Németország

-38%

Franciaország

-37%

Egyesült Királyság

-37%

Hollandia

-36%

Ausztria

-36%

Belgium

-35%

Olaszország

-33%

Írország

-30%

Spanyolország

-26%

Ciprus

-24%

Málta

-19%

Portugália

-17%

Görögország

-16%

Szlovénia

-15%

Cseh Köztársaság

-14%

Észtország

-13%

Szlovákia

-12%

Litvánia

-9%

Lengyelország

-7%

Horvátország

-7%

Magyarország

-7%

Lettország

-6%

Románia

-2%

Bulgária

0%

 

Forrás: Az Európai Parlament Kutatószolgálata

 

Az EU egy útmutatót is készít kibocsátás-csökkentéshez a tagállamok számára a 2021–2030-as időszakra. Emellett egy, 105 millió tonna szán-dioxidnak megfelelő biztonsági tartalékot is képez, amely 2032-től lesz elérhető. Ennek az a célja, hogy az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat támogassa, amelyeknek nehezükre eshet tartani a 2030-ra kitűzött célt. A tartalékhoz csak abban az esetben lehet hozzányúlni, ha az EU-nak nem sikerül tartania a vállalásait.

 

A Parlament javaslata

 

A hosszú távú tervezés érdekében az EP-képviselők azt javasolják, hogy az EU 2050-re 80%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös adatokhoz képest.

 

Az EP emellett még inkább támogatja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat a klímaváltozás elleni harcban - például jutalmazza azokat, amelyek jól teljesítenek az első szakaszban.

 

A jelentéstevő Gerben-Jan Gerbrandy (liberális, holland).

Következő lépések

A Parlament javaslatát a Tanácsnak is el kell fogadnia, mielőtt életbe léphetne.

Közlekekedési dugó ©AP Images/European Union-EP 

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

Az EU a közös kötelezettségvállalási rendelet mellett más lépéseket is tesz a párizsi klímamegállapodásban foglaltak betartása érdekében: