A Parlament meghívta Mark Zuckerberget, hogy magyarázatot adjon a választások befolyásolásával és a szabálytalanul gyűjtött felhasználói adatokkal kapcsolatos, Facebookot ért vádakra.

Az EP-képviselők aggályosnak tartják a Facebook-adatok kezelését (Fotó: Geralt, Pixabay) 

Facebook-adatokkal való visszaélések

„Komoly aggodalommal tölt el a Cambridge Analyticát ért vád, amely szerint a cég a felhasználók hozzájárulása nélkül gyűjthetett adatokat a Facebookon. Ez komoly etikai kérdéseket vet fel a befolyásos digitális cégek elszámoltathatósága és felelőssége kapcsán” - mondta Antonio Tajani. Az EP elnöke hozzátette: „Ez az incidens nem csak az adatok, hanem a bizalom megsértése is, ami pedig magát a demokrácia működését veszélyezteti”.

„Azért hívtam meg Mark Zuckerberget az Európai Parlamentbe, hogy magyarázattal szolgáljon, hiszen nekünk felelősségünk az állampolgárok jogainak védelme és tájékoztatása, különösen egy olyan érzékeny ügyben, mint az adatbiztonság” - hangsúlyozta Antonio Tajani.

A londoni székhelyű Cambridge Analyticát azzal vádolják, hogy az amerikai választások idején engedély nélkül használták fel több millió szavazó Facebook-adatait, választói profilt készítettek róluk, majd ez alapján személyre szabott politikai hirdetésekkel próbálták befolyásolni a döntésüket.

Mit tehet a Parlament?

Antonio Tajani és a képviselőcsoportok vezetői április 12-én döntenek a Parlament válaszlépéseiről. Az egyik lehetőség, hogy plenáris ülésen hallgatják meg Mark Zuckerberget és a Facebookhoz hasonló más internetes cégek képviselőit.

Emellett a Parlament elfogadhat egy arra vonatkozó állásfoglalást, hogy az Európai Bizottság lépjen fel a visszaélések ellen, illetve egy különbizottságot is felállíthatnak az online adatokkal való visszaélések vizsgálatára és a további intézkedések kidolgozására.

Hogyan védi az EP a személyes adatokat?

A Parlament mindig is ragaszkodott a magánszféra és a személyes adatok védelméhez. A képviselők a közelmúltban biztosították, hogy a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni harchoz gyűjtött utas-nyilvántartási (PNR) adatok kezelésénél tartsák tiszteletben a személyes és érzékeny adatok védelmét, és foglalkoztak az adatbányászat, valamint a digitalizált világ új adatvédelmi kihívásaival is.

Az EP-képviselők különös figyelmet fordítanak az Európa és az Egyesült Államok közti adattovábbításra. Az NSA-botrány miatt 2014-ben a Parlament indítványozta az adatcsere-egyezmény felfüggesztését, 2017-ben pedig az amerikai internetszolgáltatók megfigyelési tevékenységére irányuló vádak miatt kérték az EU-USA adatvédelmi pajzsának (Privacy Shield) felülvizsgálatát.

Jön a GDPR és vele a szigorúbb adatvédelem

A Cambridge Analytica botránya épp az Unió széleskörű adatvédelmi reformjának hajrájában robbant ki, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) májusban lép életbe.

Az új uniós szabályozás célja, hogy az emberek ellenőrizni tudják és dönthessenek a személyes adataik felhasználásáról. A jövőben a felhasználók többek közt kiválaszthatják, milyen célra osszák meg az adataikat, bármikor kérhetik azok teljes körű törlését, és visszautasíthatják, hogy az adataik alapján személyes profilt készítsenek róluk, ahogy azt a gyanú szerint a Cambridge Analytica tette.

A GDPR mellett az EP növelné a digitális kommunikációs eszközök biztonságát, és aktualizálná a 2002-es elektronikus hírközlési irányelvet. Ezzel az olyan népszerű online eszközökre is kiterjesztenék az adatvédelmi direktívát, mint a Facebook Messenger, a WhatsApp és a Skype.

A javaslat szigorúbb szabályokhoz kötné az adatfeldolgozást, biztosítva, hogy azokatkizárólag olyan célra használhassák fel, amelyhez a felhasználó hozzájárult. Emellett biztosítanák, hogy az olyan metaadatok, mint például a hívások és üzenetek száma, a meglátogatott weboldalak, és a földrajzi hely mind bizalmas adatnak számítson, és ne lehessen őket harmadik fél számára kiadni.